Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)
Előszó - I. Bevezetés
4 — mely concret alakot legelőször Lengyelországban nyert: itt alakultak az első unitárius ekklézsiák. — Azon viszony és érdekközösségnél fogva, mely a lengyel királyi és erdélyi fejedemi udvar között volt, ez az uj vallás Erdélybe is behatolt és elterjedett. Az uj tan elterjédésében főbb tényezők voltak: János Zsigmond fejedelem magas értelmisége, bámulatra ragadó ékesszólása, vitatkozási ügyessége, törhetetlen erélye, valamint a hirdetett tudománynak igazsága s eszmei szépsége; végre pedig az országnak szabadelvű politikai intézményei, magas műveltségű aristokratiája s aristokratai érzésű polgársága. A fejedelem udvari papja, Dávid Ferencz — ámbár még nyilván Kálvinnal tartott — prédikációiban nem titkolta el hajlamait az unitárius tanok iránt. A kor szokása szerint, az eszmék tisztázása céljából elvtársai zsinat tartását sürgették. A fejedelem beleegyezett s még azon évben, 1566-ban négy zsinatot tartottak. Az elsőt Gyulafehérvárt febr. 24-én, a másodikat Tordán márc. 15-én, a harmadikat ismét Gyulafehérvárt április 24—27-ig, a negyediket Marosvásárhelyt május 19-én. A második zsinaton Tordán 1566. március 15-én összegyűlt papság hitvallást terjesztett elő, a melyben kijelentették, hogy etválnak azoktól, a kik a mellékszót „egy“ a lényre (essentia) és nem a Krisztus Atyjára ruházzák és ebben a lényben három személyt lenni állítanak. Így megkezdődött a harmadik uj felekezet, az unitárius vallás tiztázása is, a mely különösen Kolozsvárt azonnal gyorsan elterjedt. 1566. márczius 15-ike a lelki szabadság örökre emlékezetes forradalmának napja Európa földjén — mondja Kanyaró — Jakab Elek szerint pedig az 1568-ik év joggal viselheti az unitárius hitvallás és egyház születésének nevét. Dávid Ferencz és Blandrata egyfelől a fejedelmet tanaik és szándékaik iránt lassankint felvilágosították s pártfogását megnyerték, másfelől pedig azokat prédikálás, nyilvános beszédek és a sajtó utján nemzeti nyelven terjesztvén, a néppel megkedveltették. 1568. január 6-án ugyancsak Tordán a következő
