Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)
III. Az iskola rektorairól, tanárairól
— 123 még többet is. Innen 1755. április 30-án a bágyoni papságba vitetvén, ott kezdett legnagyobbszerü müvéhez, t. i. az unitárismus s jelesen az unitáriusok Egyháztörténelme megírásához a legelső keresztény századoktól kezdve a reformatio korszakán át, a maga koráig, mely müvét három főrészre osztván, az elsőt egészen bevégezte, a második és harmadik részt folytatta tudományos hajlamaira nézve, valamint hivatalában is udóda, sőt úgy kell lenni, történelmi készleteinek öröklője, bágyoni pap és aranyos egyházköri jegyző, Fosztó Uzoni István, a kinek müvét 1777-en innen folytatta aranyosszéki pap s esperes Kozma Mihály1 s ennek fiától került a Kénosi-Codex a kolozsvári Collegium könyvtárába. 32. Bálint József (n.-ajtai) 1755. ápril 30.—1761. ápril 19. Nagyajtai Bálint József, nemes székely, a theologiában és philosophiában jó nevelést kapván, a kolozsvári unitárius collegiumban 4 évig iskolafőnökséget viselt. Innen 1755. április 22-én több diáktól lóháton kisértetve, Szentábrahámi L. Mihály püspök magával Tordára vitte és az iskola élére helyezte. Az uj rektor beigtató beszédjének cime ez volt: Kit az istenek el akarnak veszíteni tanítóvá teszik. Hat évig foglalatoskodott ezen hivatalában. Ez az evangélium hirdetésére minden szükséges tanulmányokkal felkészült férfi meghivatott a kövendi eklézsiába papnak, de felesége nem akart a világi élettől megválni és magát az egyházi törvényeknek alája vetni, férjét rávette, hogy a nyomorult nem merészelt evangéliumi hivatalt elvállalni. Önként elhagyta azért 1761. ápril 19-én a rektori hivatalt, a püspök intése ellenére is, politikai pályára lépett, ügyvéd lett, még pedig nem az utolsók közül való. Egy évig foglalatoskodott ezen állásban, midőn azonban a következő 1762. szept. 7-én Egerbegyen a vármegyei gyűlésen jelen volna, ott az udvaron, a többiektől kis tér által elválasztott embert egyedül, a villám agyonsujtotta, a megrettent nép Isten i i Kozma Mihály egyháztörténete. K. Magv. XI. 51. I.
