Varga Dénes: A tordai Unitárius Gimnázium története (Torda, 1907)
III. Az iskola rektorairól, tanárairól
— 114 mi egy romladozott iskolához képest elég szép szám s még szebb lesz, ha meggondoljuk, hogy a tanulók nagy részét a város maga látta el. Nemcsak az egyház és a külső hatóság s a vagyonosb nemesség, hanem még „a közönséges tordai gazda ember“ is szokott adni az ő javaiból „minden esztendőnként az itt levő schola megmaradására“. (Uzoni: I. 346.) Természetesnek tűnhetik fel ezek után, hogy Simó, kinek hivatalával járó kötelessége volt prédikálni a népnek a piaczi főtemplomban távollevő papja és tanártársa helyett, csakhamar magából a bibliából is választott ki ily prédikácziószerü részeket, hogy azokat költői mezbe öltöztetve a nép elé is vihető komédiákká alakítsa. Mindenik évben adott elé tanítványaival ezentúl ily bibliai tárgyú darabot s leginkább az iskolai év elején, mikor a begyült muzsasereg leginkább rászorult a patronusok jótékony fölsegélésére. Már 1712-ben adtak ily darabot elé. 1713-ban már nem csak a tordai közönség előtt mer föllépni az uj rector műkedvelő diákjaival, hanem az akkoriban nagy befolyású főkormányszéki tanácsos, Bíró Sámuel figyelmét is fölhívja a játékra, melyet ezúttal az ő tiszteletére rendeznek s mely előadásról a Bíróhoz intézett ajánló levél kíséretében „ Vir Regius“ ez. alatt részletes prograimnot és szinlapot nyomat, hogy a színre kerülő darab felől a néző közönség maga is jó idején tájékozódjék. A Bíróhoz intézett latin ajánló levélben érdekes, hogy Simó utalván egy-két szóval a városnak hamvaiból csak imént kikölt állapotjára, nyíltan kimondja azt, hogy épen e súlyos megpróbáltatások miatt ez idő szerint nem a múzsák társaságában és nem a hajdankorból leginkább kedvelt mesés, hanem a szentkönyvből választott igazán megtörtént eseményt vitt fárasztó, de megszentelt munkával színre. E nyilatkozatból az is kitűnik, hogy a közönség már akkor sokkal jobban szerette a világias, mint a bibliai tárgyú drámákat. A kolozsvári unitárius főiskolában különböző időben és alkalmakkor előadattak: „Krisztus