Fodor S. Sándor et al.: A székelykeresztúri Orbán Balázs - volt unitárius - gimnázium 200 éves története (Kolozsvár, 1993)
VI. Didaktikai munka, nevelés
mariit é., igénybe vehető tanárok közül Gärtner Aranka, Péterffy Gyula és Árkosi László (a teientésekben, Értesítőkben írják Árkosinak is, Árkossynak is — F.J.) tanárok ig...nézték két hétig a 225 tanulót foglalkoztatni és rendben tartani.”» Majd következett a választások előkészítő propagandamunkája, „országépítés és közmunka” címen Küküllőszabályozás (1129 munkaóra, 16 m3 föld), 150 hold legelő megtakarítása, műsorok, felvonulások, megemlékezések (1947 novemberének első hetében minden nap az utolsó tanítási óra helyett a tanulóknak ismertetni kellett „nagy baráti szomszédunk, a Szovjetunió” életét, belső szervezését — mindezt az 1947/1948-as tanévben), s ez tartott több mint négy évtizeden át. Ebben a tanévben már a tan terv csak az alsó hat osztály számára engedélyezett 1—1 hittanórát. A hittanórákon kívül a vallásos „munkacsoportok” és a vasárnapi iskolák keretében foglalkoztak hitéleti kérdésekkel és vallásos ünnepségek rendezésével. Minisztériumi rendelkezésre bevezették a kötelező karszámot: a sötétkék alapon, pirossal szegélyezett pajzs, piros U. és U.G., felírás és a szám. Bevezették az egyensapkát: fekete posztóból, piros zsinórral és gombokkal díszítve, ellenzővel ellátott kerek egyensapka. Ünnepélyes alkalmakkor kivonuló leánytanulók székely ruhát öltöttek magukra. Az iskolai nevelőmunka, ami a tartalmat, irányítást, szervezést illeti, az 1947/1948-as tanévtől lényeges változáson megy át. Ennek három mozzanata érdemel különös figyelmet: 1. A középiskolai tanulók nevelésének irányítása egy megbízott tanár, az ún. „nevelési tanácsos” (consilier educativ) irányítása alá került. Ezt a tanárt a Közoktatásügyi Minisztérium Ifjúsági Nevelési Államtitkársága nevezi ki. Hatásköre nemcsak a mindenfele ifjúsági munka ellenőrzésére és irányítására terjed ki, hanem az egész tantermet nevelő munkájának az ellenőrzésére is. Ekkor viszik be a politikát az iskolába, a kővetkező évtizedekig hangoztatott jelszóval érvelve: „haladó szellemű nevelésünk alapja az, hogy csak politikailag tájékozott és képzett ember tudja helyesen értékesíteni tudományát... ” 2. Az iskolai nevelési munka — a nevelési tanácsos mellé — új irányító szervet kapott, az „Iskolai Nevelési Tanács”-ot. Ennek tagjai, az igazgatón és a nevelési tanácsoson kívül, az osztálynevelő tanárok és minden osztályból egy-egy tanuló. 3. Megalakult a tanulók önálló szervezete, a „Diákszövetség”. Az évzáró ünnepélyen ennek tanuló elnöke számolt be az iskolában lefolyt nevelési munkáról. 1948-ban bekövetkezett a 176-os dekrétummal az államosítás. Iskolánk egyike az 1593 államosított iskolának, az 1300 (81%) — magyar tannyelvű — ezen belül 35 unitárius felekezeti iskolának. Ez az egyház és iskola elválasztását jelentette. Megszűnt a 12 osztályos középiskola. Az 1948/1949-es tanévvel kezdve 11, majd tízosztályos lett. A koncepció is megváltozott: eddig a főcél az egyetemre felkészíteni, most: szakembereket kellett adni az új rendszernek. Oda pedig elég tíz osztály is. Természetes következményként megjelennek a szélsőséges megnyilvánulások a kommunista ifjúsági szervezet, az I.M.SZ. (Ifjú Munkások Szövetsége) hatására, különösen azoknak a fiataloknak a részéről, kik nem a tanulásban és a fegyelem erősítésében látták feladatukat, hanem a jelszavak hangoztatásában, a tanár bírálatában, az elvszerűtlen ellenállásban az iskola vezetőségével szemben, akik diákéveik során az érvényesülést mint „kis politikusok” akarták biztosítani. Az 1948-as tanügyi reform után az oktató—nevelő munka célkitűzéseit gyakran újra fogalmazták a tanügyet irányító politikai és állami szervek, de a lényegen nem változtattak negyven év alatt. A hazafias nevelés, a sokoldalúan fejlett új ember kialakítása, a munkára nevelés, a kötelező oktatás kiteljesítése abban a keretben és olyan tartalommal, amelyet előírtak. Olyan jelszavak voltak, melyek a politika kiszolgálását, a tanulók ellenszenvét, a kétarcú tanár, tanuló jellemét alakították ki. Legtragikusabb 83 Jelentés az 1947/1948-as tanévről. Kézirat. 89
