Fodor S. Sándor et al.: A székelykeresztúri Orbán Balázs - volt unitárius - gimnázium 200 éves története (Kolozsvár, 1993)
VI. Didaktikai munka, nevelés
egyik határozatából ismeijük: a tóga sötét szedeijes posztóból készült, szárközépig érő, hosszú fekete zsinórral szegélyezett, elöl 15 mogyoró nagyságú szőrgombokkal, hátul három czollnyi hasítékkal ellátott, dolmány volt. A tógások kerek kalapot, „magyarosan” készült csizmát viseltek. Egy 1845-ben megjelent szabályzat 5. paragrafusa bizonyos mértékben módosított a tógán (egyenruhán). Ezt írta elő: „Pálczát hordozni nemcsak nem tilalmas, de éppen tartozó kötelessége minden egyenruhásnak.” A továbbiakban kegyelettel emlékezünk a gimnázium lelkes professzoraira, akik a kezdeti évtizedek mostoha körülményei között is hivatásszerűen, nagy áldozatokat hozva építettek, oktatták és nevelték a fiatalságot, meghonosítva a becsületes, következetes munkát és a keresztúri unitárius gimnáziumban hagyománnyá vált évszázados jelszót; „Muzis et virtutibus: Egy véka tudomány mellé egy köböl erkölcs". Az iskolaigazgató Szabó Sámuelről több helyen megemlékeztünk. Koronka József 1790-ben született Marosszentkirályon. A tordai, majd a kolozsvári gimnáziumban tanult. 1813-tól 50 éven keresztül gimnáziumunk igazgató-tanára, csaknem minden tárgyat tanított — miközben kitartással küzdött a gimnázium építéséért. Az ő idejében építettek fel a kőépületből 16 szobát. Kiváló pedagógus volt, az általa használt tankönyveket majdnem mind ő állította össze. A görög és római „régiségtant” és számtant terjedelmesen átdolgozta. Kezdettől fogva csaknem élete végéig egyetlen tanára volt az intézetnek — utolsó éveiben létesítettek 2 tanári széket. 1852-ben püspökjelölt volt. 1863-ban augusztus 16-án halt meg, városunkban temették el. Irodalmi munkássága is említésre méltó: halotti és templomi énekszövegek, értekezések, leírások — amik a „Nemzeti társalkodódban jelentek meg: A szabadság fája, Politikai utópizmus, Holmi gondolatok stb. Pétetfi Sámuel Nagyajtán született 1821-ben. Gimnáziumunkban és Kolozsváron tanult. 1848/1849-ben Bem seregében harcolt mint tűzértiszt. 1857. szeptember 6-án iktatták be az E. Főtanács kinevezése alapján a keresztúri gimnázium tanárának: latint, magyart, történelmet, természetrajzot tanított. 1863-tól pap lett Szentábrahámon. 1884. október 27-én halt meg. Marosi Gergely Alsó-Siménfalván született 1832-ben. Keresztúron (1840—1852) és Kolozsváron tanult. Miután a Főtanács tanárnak választotta a keresztúri gimnáziumhoz, 1857-ben külföldi tanulmányútra indult: Budapest, Bécs, Prága, Drezda, Lipcse, Weimar, Eisenach, Cassel, 2 év Göttingában, majd a berlini egyetem következik. Hollandiai, belgiumi, franciaországi utazás és a zürichi egyetem után 1859. szeptember 18-án elfoglalja a tanári állását a székelykeresztúri gimnáziumnál. 1862-ben a Főtanács Kolozsvárra helyezte (tanárnak és papnak), de ő visszakívánkozott Székelykeresztúrra. Óhaja sikerült, mert Símén Domokos éppen Kolozsvárra készült és Marosi Gergely 1866- ban visszajött Keresztúrra igazgatónak és tanárnak. Épített, és tanított latint, görög és német nyelvet. 1874. október 5-én halt meg. Önszorgalomból összehasonlító nyelvészettel is foglalkozott. Több írása jelent meg a Keresztény Magvetőben. Símén Domokos 1836 július 30-án született Tarcsafalván. A keresztúri és kolozsvári gimnáziumban tanult, 1860—1862 között külföldi egyetemeken volt, 1862-ben a Főtanács megválasztotta tanárnak a székelykeresztúri gimnáziumhoz, de csak egy év múlva jött ide. Koronka József halála után a gimnázium igazgató-tanára lett 1866-ig. Tanított latin és görög nyelvet, matematikát, majd Kolozsvárra ment. Sándor Mózes Nagykedében született 1839. június 27-én. A gimnáziumot -r- akénosi elemi iskola után — Székelykeresztúron kezdte, majd a kolozsvári főgimnáziumban végezte el. Teológiát hallgatott, majd a göttingai egyetemen filozófiát, teológiát tanul. Két hónapot Londonban tölt, ezután Heidelbergben számtannal és teológiával foglalkozott. 1862-ben nyer kinevezést iskolánkhoz mint német és mennyiségtan tanár. Nagy érdemeket szerzett a gimnázium építésénél 1867—1869 között, valamint a Jakab Elek-féle könyvtár megvásárlásánál 1876-ban. A gimnáziumtól tanfelügyelőnek nevezték ki. Kozma Ferenc: Csekefalván született 1844. február 17-én. Keresztúron és Kolozsváron tanult, majd köztanítóként német nyelvet tanít. 1867-ben állami segéllyel 71
