Fodor S. Sándor et al.: A székelykeresztúri Orbán Balázs - volt unitárius - gimnázium 200 éves története (Kolozsvár, 1993)
V. Diáksegélyezés (adományok, alapítványok)
kiválóságáért”, „szabadkézi rajzban való kiválóságáért”, „a legjobb érettségi eredményért” címen. Jutalmakat osztott az iskola intézeti díjakból is. Jelentős volt a konviktusi segély, amely gyakran meghaladta a tandíj segélyek összegét. Ez az alapítványokból, adományokból, kisebb mértékben konviktusi megtakarításokból került ki. Pl. az 1920/1921-es tanévben — amikor az intemátus 124 tanulójából 114 a konviktusnak is tagja volt — a konviktusi díjba a következőket kellett fizetni: 700 lej unitáriusoknak, 1050 lej nem unitáriusoknak, ezen kívül természetben: 100 kg szitált bűzalisztet, 5 kg zsírt, 100 db tojást, 10 kg hüvelyest főzeléknek (egy évre). Ebben a tanévben pl. a segélyezések keretében iskolai díjból elengedtek 162 tanulónak (ez az összlétszám, több mint 25%-a) 49 499, 50 lejt, 16 féle alapból és 23 adományból osztottak ki 100 tanulónak pénzjutalmat, 143 lej értékű könyvjutalmat és 160 lej értékű tomajutalmat. A konviktusi szegény tanulók segélyezésére az unitárius egyházközségek a híveiktől gyűjtöttek, a pénzadományok mellett, jelentős mennyiségű terményt: pl. az 1921/1922-es tanévben a gyűjtés eredményeképp diáksegélyre begyűlt 20 378 lej, 2624 kg búza, 2079 kg kukorica, 212 véka burgonya, 1401 kg paszuly. Ez a gyűjtés olyan eredményes volt, hogy maradt belőle a következő évre is három tanuló étkezési díjának elengedésére, és 14 tanuló 150—500 lejes díj felmentésben részesülhetett. Az 1925/1926-os tanévben 82 tanuló részesült teljes vagy részleges tandíjelengedésben, konviktusi segélyben pedig 47- en. Felbecsülhetetlen segítséget jelentett az unitárius gimnáziumnak ebben az időszakban az. 1926. május 29—30-ra szervezett Véndiák-találkozó, ahol egy egymilliólejes alapítvány létesítését határozták el, és a közvetlen eredmény 232 000 lej lett az alapítvány keretében a szegény diákok segélyezésére. Ekkor kezdődött a gimnáziumi konviktus megerősítése is. 1926. szeptember 15-én Péter Lajos tanár vette át a konviktus gondnokságát. Tudatában volt a konviktus fontosságának: olcsó, de jó és tápláló kosztot kell adni, hogy a meggyérült diákregimentek még jobban meg ne fogyatkozzanak. Arra igyekezett, hogy megerősítse a konviktus helyzetét a sertésgazdaság, konyhakertészet fellendítésével, valamint a hátrálékok és díjak erélyesebb behajtásával. így sikerült a másik fő célkitűzését is megközelíteni, hogy szükség esetén minden tíz fizető tanuló után átlag egy-egy tanulót ingyen tarthasson el a konviktus. Ennek a céltudatos gazdálkodásnak volt a következménye, hogy olyan időkben is átlag 100-100 ezer lejnyi kedvezmény volt adható a szegényebb diákoknak, amikor már a konverziós viszonyok miatt minden más segélyforrás elapadt. Hadd beszéljenek a tények: A konviktusi segélyezés 1926—1941 között: — adományokból és alapokból: 958 473 lej — konviktusi gazdálkodásból: 2 146 523 lej. A gazdasági nehézségek miatt 1932-ben már csak 49 a konviktusi segélyezettek száma, a tandíjelengedések 101—105 000 lej között váltakoznak, csupán 1939/1940-ben emelkedik magasabbra, 185 000 lejre (az egyházi főhatóság által elengedett tandíj segélyek). A diáksegélyezés egy újabb formája valósult meg az 1940-es évek elején, a falusi tehetségmentés-akción belül. Kezdeményezője a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium, mely felállította az Országos Magyar Falusi Tehetségmentő Akció Központi Bizottságát. Ez minden középiskolában ösztöndíjat biztosított 6 jóképességű, de szegény sorsú falusi gyermeknek. 1942. május 28—29-én megalakult a helyi intézeti versenyvizsga bizottság Killyéni Imre igazgató elnökletével, melynek tagjai (Lőrinczi László, Árkosi László, Barabás Vilmos, Patakfalvi Sándor) felkészítő tanfolyamokon vettek részt előzőleg. A jelentkező 14 tanulóból négyet irányítottak a Főgimnáziumba. A bentlakási segély is megnövekedett ez évben, 157 tanuló közül 90 részesült belőle 10 387 pengő értékben, a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium 1800 pengőt utalt ki a Dél-Erdélyből menekült tanulók részére, az egyházi főhatóság által létesített Berde Bizottság 770 pengővel segélyezi a diákságot. Az 1942/1943-as tanévben a Falusi Tehetségmentő Járulék-Alap költségén 5 tanuló végzett nagyon jó eredménnyel. A versenyvizsgán 16 tanuló közül 8-at nyilvánítottak 61
