Fodor S. Sándor et al.: A székelykeresztúri Orbán Balázs - volt unitárius - gimnázium 200 éves története (Kolozsvár, 1993)

III. A gimnázium kifejlesztése

osztálya megnyílt. Azóta alig telt el egy pár év, és most már minden törekvésünk oda irányul, hogy a 6 osztály kiegészíttessék 8-ra s ezáltal még nagyobb örömet hirdethessünk az egész Székelyföldnek. ” S folyt a harc pró és kontra. A keresztűri gimnázium főgimnáziummá való fejlesztése ügyében 1906. szeptember 5- én, 1907. február 6-án, május 1-én ülésezett egy bizottság Kolozsváron, azért, hogy az állami segélyre megköthessék a szerződést, az igazgatóság kimutatta az anyagi szükségletet, amelynek értéke 96 520 korona, a fedezet viszont 58 690 korona volt. A miniszter a 25 441 számú leiratában kijelenti, hogy a székelykeresztúri unitárius gimnázium számára szükséges állami segély szerződés alapján történő biztosításához elégséges a gimnázium 8 osztályúvá való kifejlesztésének elvi kijelentése. A VII. osztály megnyitását csak akkor kívánja, amikor az államsegély akkora lesz, hogy abból fedezhetők lesznek a költség-többletek. Ezen miniszteri biztatás után a bizottság a fejlesztés elvi kimondását ajánlja, az E.K. Tanács útján, az ez évi zsinat főtanácsának. A Magyar Királyi Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium és a Magyarországi Unitárius Egyház Képviselő Tanácsa között létrejött, és 1908. június 15-én és október 17- én aláírt szerződés szentesíti a székelykeresztúri unitárius gimnázium 8 osztályúvá való fejlesztését, főgimnáziummá tételét. Pap Mózes igazgató — aki az életét a székelykeresztúri gimnáziumnak szentelő, 1909. július 1-én elhunyt Sándor János méltó utódja volt a gimnázium fejlesztésében-építésében, tekintélyének növelésében — ezt írta az 1908/1909-es tanév végén: „Az igaz ügy előbb vagy utóbb diadalt arat. így történt ez a székelykeresztúri gimnáziumnak kifejlesztése kérdésével is. Több mint 50 esztendő buzgó lelkesedését, az igazak, az egyház, a tanügy igaz barátai vállvetett munkáját, forró óhaját, annyi toll sercegését, ez intézet fejlesztése érdekében annyi helyen és oly sok ajakról elhangzott lelkes szavakat e kérdés folytonos ébrentartását, állandó munkálását és jótevőink buzgó áldozatát végre siker kísérte... ”*> A szerződés részletesen tartalmazza a minisztérium és az Unitárius Egyház Főhatóságának hatáskörét, kötelezettségeit a gimnáziummal kapcsolatban, betekintést enged ennek életébe, működését szabályozó előírásokat tartalmaz. Az első szakaszban az Unitárius Egyház, mint a székelykeresztúri unitárius 6 osztályú gimnázium fenntartója, kötelezi magát arra, hogy amint a feltételek engedik, beindítja a VII. és VIII. osztályt. (Ezért kellett az új épületet felépíteni.) A gimnázium fenntartásához szükséges 73 890 korona, amiből az Unitárius Egyház biztosítani tud 37 890 koronát, a még szükséges 36 000 koronát a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium felajánlja, miután a törvényhozás is megszavazza. A harmadik pontban leszögezik, hogy az intézetnek eddigi felekezeti jellege és önkormányzati jogköre fennmarad továbbra is, a tanintézet feletti összes igazgatási jog továbbra is az intézet főhatóságát, a fenntartó Unitárius Egyházat illeti, s a Vallás és Közoktatásügyi Miniszter csakis felügyeleti jogot gyakorol a segélyezett iskola felett. Az iskola kettős alárendeltsége tehát ezután is a következő volt: (egész az 1948-as reformig) az iskola fenntartója az Unitárius Egyház. Legfelsőbb főhatósága az Unitárius Egyház Főtanácsa, mely felügyeleti jogkörét az Egyházi Képviselő Tanács útján gyakorolja. Az iskola közvetlen felettes hatósága a székelykeresztúri Unitárius Gimnázium Elöljárósága. Az állami felügyelet a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium jogköre, amit a tankerületi főigazgatóság útján valósít meg. Az évek hosszú során Keresztúr a szebeni, kolozsvári, marosvásárhelyi, brassói tankerületi királyi főigazgatósághoz tartozott. Visszatérve az intézet történetében oly jelentős dokumentumra, a fen tnevezett szerződésre, a 4. pontban az Egyház kötelezi magát, hogy 14 rendes tanszéket tart fenn a rajz, görögpótló és vallástanári tanszékekkel együtt, s ezekre az igazgatóval együtt 14 rendes tanárt alkalmaz. Meghatározza a fizetési keretet is: a rendes tanárok közül kettőnek 3600 korona, kettőnek 3200 korona, háromnak 2800 korona, kettőnek 2600 korona, ötnek 2400 korona alap­­(törzs)fizetést, az igazgatónak külön 400 korona igazgatói pótlékot, az összes rendes tanárnak, ideértve az igazgatót is, természetben lakást vagy 500 korona, illetve 400 34 34 Értesítő az 1908/1909-es tanévre. 97. 28

Next

/
Thumbnails
Contents