Fodor S. Sándor et al.: A székelykeresztúri Orbán Balázs - volt unitárius - gimnázium 200 éves története (Kolozsvár, 1993)
II. Építkezés
II. Építkezés A. A régi gimnázium 1. 1793—1804 A gimnázium építése már 1793-ban megindult: az unitárius egyház által ingyen felajánlott területen; a mesteri telken lévő unitárius népiskola faépületéhez ragasztották a gimnázium új szobáit kalákamunkával, vesszőből, sárból és verítékből — a község szélén, a tövisbokrot, bojtorjánt termő szögleten, az unitárius templom mellett. Az építés lassan haladt, ahogy az 1794. június 21-én Korondon tartott zsinat jegyzőkönyvéből is kitűnik. Az anyag, a pénz gyűlt, de hiányzott egy a hegyeket is megmozgató vezéregyéniség, az építés irányítója, aki körül tömörülhessenek a gimnázium létesítéséért tenni akarók. Ezt a szerepet vállalta magára a torockói iskolamester, Abrudbányai Szabó Sámuel, aki, hogy professzorságot tanulhasson, s képezhesse magát a természettudományokban, a német és francia nyelvben, nyugatra megy tanulmányútra. Hazatérve a népoktatás szolgálatába állt; a homoródalmási zsinaton „az újonnan beállítandó keresztúri gimnáziumban megkivántató tanítói hivatalra ajánlotta magát.” (...) „lemondván mintegy a papi állapotról, válasszam itt (...) az épülendő gimnáziumnál való professzorságot; tudván azt, hogy ama mondás szerént: ubi Philippus Melanchton, ibi Wittemberga ott találom fel a professori dicsőséget, ahol tanitói kötelességemet híven és hasznosan teljesítem”5 * * 8 Az építés első éveiben Sárdon tartózkodott Sándor Mózesné gyermekeinek nevelőjeként, az innen írt levelei képezik az első tudósításokat a gimnázium beindulásáról. 1794. szeptember 19-én Sárdról írta püspökének, Lázár Istvánnak: „ ... meghatároztak)» jelen nem létemben, hogy hozzám Sárdra követjeket küldvén Solemniter meghívjanak ad diem 21-o, hogy akkorra Keresztúrra be is köszöntsek és a tanításhoz kezdjek. (...) a végzésnek teljesítésére ajánlám, magamat megígérvén, hogy Szt. Mihálynapra bizonyosan előállók. Az idő alatt pedig javallám, hogy tudósítást tegyenek a Székek kerületeibe, hogy a kiknek fog tetszeni fiaikat Keresztúrra hozni taníttás végett, érkezhessenek idején szállásokat fogadni, minthogy katonai módra a faluban lészen a mint nekem, úgy a tanulóknak is szállása”.5 Október 26-án már Keresztúrról írja a püspöknek: „Keresztúron vagyok már két hét óta, de mondhatom, hogy úgy, mint még interimalis, nem valami közönséges, hanem mint különös kötelességü professzor” — ez azt jelenti, hogy még nincs hivatalos megbízatása, kinevezése, fizetése, hanem csak mint „vendég” van az épülő iskolánál és „ ... ha a gen. Consist.-nak kedve lészen más professorral boldogítani a Keresztúri léendö gymnasiumot, nem leszek szerencséjének irigylője. 1795. június 28-án a bölöni zsinat, ahol felolvasták Szabó Sámuel panaszos levelét, kinevezi „professomak”, „és minthogy az építkezésnek folytatása nevezett atyánkfiára fog bízatni, a föconsistorium által meghatározott professori fizetése e mai naptól fogva folyón. ”8 Beiktatása 1796. november 7-én történt meg az unitárius templomban. Szabó Sámuel volt a gimnázium első igazgató tanára, az alapítás nehéz éveiben (1813-ig). A tanítás már folyt, de az építést is folytatnia kellett. Járja a vidéket, kér, panaszkodik, mozgósít, mert nehezen ment a gyűjtés, a munka. 1795. november 14-én írt levelében olvashatjuk, hogy fizetését még nem folyósítják. így önti ki szívét: „Egymásra tódultak az akadályok, a melyeknek elhárításában egyedül kellett küszködnöm; úgy jártam mint a kit barátságosan valamely szép folyóvíz mellé hívnak sétálni és sétálás közben a mély vízbe taszítanak, hogy ússzon ha kell egyedül”.» Kevés pénzét az építkezésre áldozza, nincs rendes szállása. Az építés gondjai feledtették vele a nélkülözést. Szekerek hosszú 5 Uo. 21-22. «Uo. 20. »Uo. 20-21. 8 Uo. 23. »Uo. 23-24. 13
