Fodor S. Sándor et al.: A székelykeresztúri Orbán Balázs - volt unitárius - gimnázium 200 éves története (Kolozsvár, 1993)
I. A gimnázium alapítás
I. A gimnázium alapítása A 200 éves fennállását ünneplő „Orbán Balázs” Gimnázium története küzdelem létrej öv ételéért és fennmaradásáért. A XVII. és XVIII. század mostoha körülményei között — különösen Erdélyben — a magasabb fokú iskolákat a reformáció és társadalom körében jelentkező művelődési igények hívták életre. Ezért egy-egy vidék lakosságának, vallási közösségének saját erejéből kellett megteremtenie, biztosítania az iskoláztatás kereteit, feltételeit. A székelykeresztűri gimnázium megalapításának gondolatát a XVIII. század elején a kor leghaladóbb, de legszegényebb egyháza, az unitárius egyház vetette fel, amint az Homoródszentmártoni Biró Sámuelnek, az unitáriusok első gondnokának 1712-ben a kolozsvári eklézsiához írt leveléből kitűnik: „ ... látván az ifjúságnak ez mostani veszedelmes időkben nem úgy mint kívántatott volna nevelkedéseket, melyet ugyan causált az fenn forgott esztendőknek mostohaságok nagyobbára, melyek mind az csendes életet, melyet a stúdiumok kívánnak, mint pedig az nervusokat igen megrántották; de kivált az Scholáknak is nem az eö jó rendűkben való állások sem quoad subsistentiam, sem quod ordinem docendi nem kevés alkalmatosságot contribualtanak arra. Végeztük, hogy ha többet nem is, de Celebris Scholát erigálnánk ez Hazának közepette (gondolnék Székely-Kereszturra) ahová mindfelöl az ifjúság elérkezhetne, szülői is inkább sucurálhatnának, de vivendi modis holott egy olyan forma Paedagogium is erigáltatnék, mint Hálában az szegény és meg Instentatiojára tehetetlen, de jó indulatú bizonyos számú Ifjúságnak, melyre oly fundust erigálnánk, mely állhatatos volna. ”1 Biró Sámuel leveléből az is kitűnik, hogy javasolja egy-egy iskola alapítását Háromszéken, Marosszéken és Küküllő megyében ,',... és ezekből a Scholákból, vagy másikból is kiszedegetnének az jó indulatú és az említett Paedagogiumra alkalmatos és érdemes, de szegény Iffiak. ”2 A kolozsvári eklézsia leveléből is kitűnik, hogy szükségesnek tartják az alsófokú iskolák szaporítását székenként és vármegyénként, valamint egy középfokú iskola alapítását, de megjegyzik: „A Keresztúri Paedagogium iránt edgj nehizséget látunk, úgy mint az Politiat néző tanításnak azon helyben való felemelkedését; az pedig a többi között két vagy három terhes okból. 1. Mert azon székej scholákban tanult iffiak (szolljunk úgy mint az dolog vágjon) többire téli Deákok, nyári parasztok; experientia nélkül lévén, alkalmatlanok azon tanításoknak megfogására. 2. Az fundus is olly számos tanítóknak és ahoz való dolgoknak eltartására elérkezik-e? 3. Látzatik az Kolozsvárott lévő királyi fúndationak is kisebbségére lenni, ha más helyeken felljebb való tudományok tanitattnak és virágoznak (...) de félő hogy az két tanító helly között collisiora ez úton út ne nyittatnék (...) talán elég volna ottan az Rhetorikaig menni, az után az kik abban épületet vennének, tudományokban értelmekben jobban megférvén, experientiájok is több lévén, itten Kolozsvárott azon Politiai tudományra tanitattnának úgy s olyan személly által, az mint kegyelmed írása tartja. Nem találhatott meghallgatásra Biró Sámuelnek 1712-ben tett javaslata egy Székelykeresztúron létesítendő középfokú iskoláról. A protestánsok egymásután veszítették el iskoláikat, templomaikat ebben az időben. Korát megelőzte ez a javaslat; az unitarizmus megbélyegzett lázadó eretnekség, üldözött egyház volt, III. Károly a „Regnum Marianum” eszméjét állampolítikának tekintette. Az üldözések közepette is élénken élt a Székelyföldön az iskolaépítés szükségességének gondolata: „Ilyennek szükségét székely földön valahol pedig természetesen érdekeik és czéljaiknak megfelelőleg rég érzették az ottani unitáriusok, hol falusi iskolákon kívül csak egy középtanoda sem 1 Sándor János: A székelykeresztúri Unitárius Gimnázium történelme. Székely-Keresztúr, 1896. 9. 2Uo. 10. 3Uo. 12. 11
