Fodor S. Sándor et al.: A székelykeresztúri Orbán Balázs - volt unitárius - gimnázium 200 éves története (Kolozsvár, 1993)
VIII. Nevezetes évfordulók, ünnepélyek az iskola életében
A hatodik hálaünnepélyen — 1888. május 10-én — hasonló bőkezű jótevőről, Nagysolymosi Koncz Jánosról emlékeztek meg, Péterfi Lajos rendes tanár közreműködésével. A hetedik hálaünnepélyt egy év „csúsztatással” tartották, tekintettel arra, hogy az igazgatóság az E.K. Tanácsától engedélyt kapott, hogy ne 1893-ban, hanem az 1894-re tervezett iskolaalapítási centenáriumi ünnepséggel egyszerre tartsák. „A 100 éves ünnepély 1894. június 29-án tartatott meg nagy és díszes közönség jelenlétében, a gymn. nagytermében, az érdemsorozat felolvasása alkalmával. Megnyitó beszédet mondott Rafaj Domokos esperes. Visszatekintés a gymnasium történetére s egyszersmind száz éves fordulói záróbeszéd — ezt tartotta Sándor János igazgatótanár.” >06 Sándor János megjegyzi, hogy a jubileumi beszédek az évi Keresztény Magvetőben és különlenyomatban is Visszapillantás a székely-keresztúri gymnasium száz évére címmel megjelentek. A magunk részéről úgy vélekedünk, hogy a centenáriumi ünnepséget elődeink leszűkítették. Véleményünket indokolják a következők: az ünnepélyt egy napra korlátozták, mégpedig az évzáró ünnepély napjára, amikor a szokásos érdemsorozat felolvasása után, mondhatni csak úgy mellékesen ünnepelték a gimnázium alapításának századik évfordulóját. Nagyon feltűnő az is, hogy az E.K. Tanács, amely annyira követte, irányította, szabályozta a gimnázium életét, nem képviseltette magát az ünnepélyen. A szerény megemlékezést, a nagy ünnepség elmaradását azzal lehet magyarázni, hogy a gimnázium történetének tizedik évtizedében Damoklész kardjaként — fennállott az iskola 4 osztályosra való lefokozásának veszélye. Az E.K. Tanácsot és egyben a gimnáziumot ez idő tájt a Vallás és közoktatási minisztérium két alkalommal — 1885-ben és 1887-ben — részesítette megintésben és a harmadszori megintést éppen a centenárium évében, 1894- ben helyezte kilátásba. így érthető, hogy talán az ünnepségnél fontosabb volt az ötödik osztály fennmaradásának megvédése, a hatodik osztály felállítása és a hatodik tanári állás megalapozása. A szerény keretű centenáriumi ünnepséget viszont pótolta a nagyszerű mű, a forrásértékű munka, a tudós igazgató-tanár Sándor János könyve: A székelykeresztúri unitárius gymnasium történelme. A monográfia egyébként részt vett a millenniumi országos kiállításon is, ahol 1000 koronával jutalmazták. Sorban a nyolcadik hálaünnepélyen — 1898. május 19-én áldozócsütörtökön — Koronka József 50 éves igazgatói és tanári szolgálatára emlékeztek Pap Mózes tanár értekezésével. Közreműködtek a gimnázium diákjai is alkalmi beszéddel, szavalattal és énekkari számokkal. Az 1904/1905-ös tanév nyitója szeptember 4-én a gimnázium örömünnepe volt: végre beindulhatott a hatodik osztály és mintegy pótolta a centenáriumi ünnepséget, hiszen jelen volt Ferencz József unitárius püspök, valamint dr. Nyiredy Géza a kolozsvári kollégium tanára. A kiharcolt VI. osztály felállítása alkalmával üdvözletek érkeztek esperesektől, lelkészektől levélben, táviratban és a Székely-Udvarhely című lap 1904/71. számának tárcájában megjelent egy költői levél Demeter Dénes homoródkarácsonfalvi lelkész, a gimnázium hajdani tanítványa tollából. A Régi tanáraimhoz című páros rímben írt terjedelmes költeményéből idézünk néhány sort: „A csata eldőlt már, küzdelemnek vége; Meg van hála Isten! diadalunk végre! Küküllö s Gagy-patak, ahol összefutnak Egy kicsiny szegleten — jelen és a múltnak Álla szentelt vára: hit- tudás csarnoka, Honnan sokan szálltunk ide vagy oda 106 106 Uo. 289. 107
