Fodor S. Sándor et al.: A székelykeresztúri Orbán Balázs - volt unitárius - gimnázium 200 éves története (Kolozsvár, 1993)
VII. Önképzés
két nap a Firtosra, két hétig Homoródalmásra 1935-ben, 1936-ban Brassó—Poiana a nemzetközi nagytáborban és Brassó környékén. A Jámboréi kiállításon a csapat által készített cserkészerényeket ábrázoló szobrocskák, fametszetek elismerést váltottak ki. Az énekkar 1934-ig Lőrinczy Géza vezetésével tevékenykedett a Dávid Ferenc körön belül, amelynek műsoros estjein szerepeltek, felléptek az iskolai ünnepségeken, az 1926- os első véndiáktalálkozón, a Keresztűr vidéki unitárius ifjúság konferenciáinak rendezvényein, 1930. április 6-án pedig a Dávid Ferenc Egyletek dalárda versenyén szerepeltek dicséretesen. 1934-től az énekkar vezetését a fiatal, kiváló képzettségű, ritka rátermettségű Péterffy Gyula zenetanárra bízták, akinek hozzáértő irányítása az énekkari tevékenység minőségének magasabb színvonalat biztosított. Műsoros esteken az énekkar együtt lép fel a zenekarral. Két csoport alakult, gyermek és férfikar. Évente 8—11 művet tanultak be — köztük székely dalokat, operett részleteket is. Iskolai, egyházi, nemzeti ünnepeken 8—10 alkalommal léptek fel évente. Emlékezetes az iskola 150 éves évfordűlóján a szereplésük, és az 1947/1948-as iskolai évben a dalárdák közös hangverseny és balladaestje. Ebben a tanévben az iskolában négy énekkar működött, ahogy az igazgatói jelentésből is kitűnik: I—IV. osztály: gyermekkar 47 taggal, V—VIII. osztályos lányok női énekkara 27 taggal, V—VIII. osztályosok vegyes kara 65 taggal, nagy énekkar 130 taggal. A zenekar 1919/1920-ban 7 tanulóból állt és az irodalmi önképzőkörön belül működött, ennek kiegészítője, „a kedély művelésére” tevékenykedik,, műsoros esteken egy-egy zenedarabbal lépnek fel. 1934-ben újjáalakul és a dalárdával együtt műsoros szülőértekezleten mutatkozik be, sikerrel. Továbbra is az irodalmi körön belül működik, az előző időszakhoz hasonlóan. Az ifjúsági sportkörnek saját .vezetősége van. Évente megtartják a tomaünnepélyt évzáró alkalmával. A téli hónapokban bemutatókat tartanak a zenekar közreműködésével. A húszas évek elején hetente két órát gyakorolnak a Sport kör tagjai a tornateremben, hármat pedig az intézeti sportpályán (labdarúgás, atlétika). A labdarúgócsapat az 1921/1922-es tanévben játszott két alkalommal a segesvári evangélikus főgimnázium Tumverein-jával és mindkét alkalommal győzött. Játszott a közkedvelt Keresztúri Atlétikai Clubbal (KAC) is többször, valamint a helyi tanítóképző csapatával. A gimnázium és a képző közti sportvetélkedők hagyományossá váltak az utóbbi intézet felszámolásáig, különösen a labdarúgó és a kézilabda mérkőzések eseményszámba mentek mindkét iskola életében. A háború utáni években a kör vagyona 2905 lej, bevételeit (nagyrészt adományok) a felszerelés gyarapítására, jutalmazásra fordítja. A kört Nagy Lajos, majd a harmincas évek végén Killyéni Imre sporttanár irányítja, a 40-es évek elején Lukács András és Patakfalvi Sándor (labdarúgás) is. Ezekben az években — a már említett helyi csoportokon kívül — a labdarúgócsapat játszott a gyergyói és sepsziszentgyörgyi Székely Mikó Gimnázium csapatával is. 1940/1941-ben a Br. Orbán Balázs Sportkör nevet viseli és 285 rendes tagja van. Szakosztályainak száma kibővül, a labdarúgó és atlétikai csoportok mellett síző, kerékpározó, torna, majd asztalitenisz szakosztály is létesül. A háború utáni években a sporttevékenységben más elfoglaltságok miatti gyengébb teljesítményekről számolnak be, a közkedvelt sportjátékok helyett mindinkább az új szellemű tömegsport különböző formái (L.M.V.K. — Légy munkára és védelemre kész, M.V.K. — Munkára és védelemre kész) kerülnek előtérbe. Tömegesen vettek részt a mezei futóversenyen (1947/1948), ahol a megyei szakaszon két első díjat, a 100 méteres váltó futásban második helyet szereztek. A régi hagyományokat folytatva, az oktatómunka kiegészítéseként az első világháborút követő időszakban is több tanulmányi kirándulást szerveztek. Céljuk a hazai táj természeti szépségének, a velük kapcsolatos történelmi hagyományok megismerése, geológiai megfigyelések, a természetrajzi, térképészeti ismeretek bővítése, a gazdasági élet jelentősebb központjainak, objektumainak megtekintése. Helyi kirándulásokat szerveztek az Omlásra, Jézuskiáltóra, Melegvölgybe, a Lenfeldolgozó gyárba, villanytelepre, 102
