Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)

III. Tantervek, tankönyvek, tanítás, vizsgák és szünidők

88

két évig tanult s igy a keresztúri gymnasium végzésére 8 év kellett.

E hosszú tanfolyamnak oka a latinnyelv volt. Fölösleges itt ennek kimutatásába ereszkedni. Elégséges hivatkozni a magyar nemzet történetére, törvénykezésére, stb, a melyekben számtalan jelenség van arra nézve, hogy a latin nyelv alapos tudása mily szükséges volt az egyházi és világi téren egyaránt. S éppen ezért ennek a tanítása már a népiskolákban megkezdetett s nagy gonddal folytatták a felsőbb iskolákban is és pedig nem magyar, de latin nyelven irt grammatikából kellett a szabályokat is megtanulni a gyermekeknek; úgy a poésist és rhetoricát is latin nyelven irt tankönyvekből tanították és tanulták.

De másfelöl az a körülmény is követelte a tanfolyam meghosszabbítását, hogy a poesis, vagy rhetorical osztály tanulóiból inkább váljanak magántanítók, a kik aztán képesek legyenek alsóbb osztályúakat tanítani. Sőt még, úgynevezett, köztanítóknak is kellett a tanulókból kitelni, a mint ez a tanszemélyzetet illető IV-ik szakaszban is látható.

1800-ban a keresztúri gymnasium osztályai már mind be voltak állítva. A poétika és rhetorika osztály tanulóit minden tárgyra az igazgatótanár tanította, az alsóbb osztályokat pedig a köztanítók, kik az igazgató felügyelete alatt állottak. A rector, vagy igazgató, ezek tanítási óráin gyakran megfordult és a tanítás menetét megfigyelvén, alkalom adtán útasitotta azokat a téendők mikénti végzésére.

1813-ban Koronka József lépett a Szabó Samu helyébe, a ki a tantárgyak közül a görög és római régiséget és a számtant terjedelmesen újra dolgozta1 A latin nyelv tanítására nézve Ovidius és Cicero műveit vette fel és pedig a poéták részére Ovidius : Metamorphosis s a rhetorok részére Cicero Oratioinak leg1 Kéziratban megvannak a gymnasium könyvtárában.