Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)
II. Építkezés
81 sor élőfa árnyékában vannak a sétáló ösvények, ezeken kívül van játszótér is. E szerént a tanulók részére játszó, tornázó, üdülő helyül van a gymnasium udvara, mely 1231 m.2 és az udvarral kapcsolatos 2877 m.2 területű kert; vagyis a gymnasiummal kapcsolatoson, mellette és végében, van 4108 m.2 szabadtér, melyen, óraközben s máskor is, a midőn a köz- és magántanítás az ifjakat nem akadályozza, szabadon mozoghatnak, járhatnak. Ha nem oly nagy és oly kényelemmel bérendezett üdülőhely is, mint Franczia országban, Páris mellett a „Vanves-i lyceumé,“1 de a szegény székelynép gyermekeink, tekintve az ők igényeiket, elég tágas és kényelmes. S minthogy az egész telek a mező szélében van, közel a Küküllő folyó mentén lévő berkekhez, ligetekhez, levegője por nélküli, tiszta és egészséges, minővel sok nagy városi intézet nem igen dicsekedhetik. Már ez a körülmény is szerencsésnek mondathatja az intézet elhelyezését s sokat kárpótol azon hátrányokból, a melyeket egy nagy, vagy nagyobb városban alapított intézettel szemben, ennek rovására fel szoktak hozni. 1869. szeptember 25-én meglátogatván, körútja alkalmával, báró Eötvös József vallás- és közoktatásügyi miniszter úr a keresztúri gymnasiumot is, kifejezést adott azon jó benyomásnak, melyet ez az intézet gyakorolt reá. S midőn a létesítendő állami tanítóképezdék közül egynek a Keresztúrra léendő megnyerhetésére a a mozgalom megindult, az említett látogatásnak lehet tulajdonítani első sorban, hogy az eredménnyel végződött. A mély belátásit miniszter, midőn egyfelől a szegény székelyföld és nép érdekeinek s közoktatásügyének kívánt szolgálni, lendületet adni, másfelöl a nép léendő tanítóinak képzésére, nevelésére éppen az ilyen lapján. 1 L. Dr. Finaczy E. „A franczia középiskolák múltja és jelene“ 137—147
