Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)
II. Építkezés
62 mindnyájon önként azt a véleményt nyilvánítjuk : itt segíteni kell; itt zsúfolva vannak a lakószobák; itt építeni kell, vagy inkább a megkezdett épületet bé kell végezni. Mindez már évek óta át volt látva s többször volt alkalmam ezen tanoda elöljáróival és tanáraival értekezni azon módok iránt, melyekkel azt lehetőnek gondoltuk. Történt felterjesztés is az egyházi főtanácshoz, melynek annyi eredménye lett, hogy bizonyos hátralék-kamatok utalványoztattak a lelbenlévő szárnyépület felépítése költségeinek pótolására, de ez korántsem lévén akkora összeg, hogy az építést meglehetett volna vele kezdeni; másfelöl az anyagi viszonyok gátolván több hátrálékost a fizetésben, azok — a mint tudom — még mindnyájon nem fizették be tartozásaikat; de ezt, mint becsületbeli tartozást, mindenki igyekezni fog mielőbb törleszteni, mert csak ezáltal tartom lehetőnek, hogy a tervbe vett épités foganatba vétethessék és sikert e mellett is csak úgy remélhetünk, ha ezen építkezést mint sajátunkat tekintve, ahoz mindnyájon bár egy-egy fövény szemet hordunk. Az országos pénzalapból van ugyan reményünk, hogy egyházunk is, mint más egyházak, segedelmczést nyerend ; de az anyagi helyzet ezt is csak később teheti lehetővé; aztán annyi reform áll előttünk, melyek mind pénzt kívánnak, hogy kérdés, a remélendő összegből, ide mi jutna ? s ha szinte jutna is, nem volna-e helyesebb azt az iskola szellemi előmenetelére fordítani ? Én remélem, hogy ezen értekezlet átlátva azt, hogy ezen tanoda épületein mulhatlan segíteni kell, eltalálandja azon módot is, mely által az eszközölhető leend. Ha ezen mód el leend találva és annak kellő eredménye leend, nemcsak fáradságom többszörösön fog jutalmaztatni, de nevezetessé tétetnék ezen év a Sz.-keresztúri tanodára nézve is, mely év hazánk történelmében is korszakot képez“. E megnyitó beszéd után a gyűlés, főkirálybiró urat az értekezlet elnökévé, tanár Sándor Mózest jegyzőjévé történt kikiáltása után, magát constituálván, elnök felkéri igazgató Marosi Gergelyt, hogy a tanoda építésének történetét rövid vázlatban adja elő; mit az igazgató megtevén, a történelmi részt a következő elmélkedési résszel fejezte bé: „íme, nagyon tisztelt értekezlet, dióhéjba szorított történeti vázlata a Sz.kercsztúri fa- és utánna következett kő-gymnasium építésének. Ezen a múltakban elődeink és atyáink által az építkezések körül tanúsított buzgóság és áldozatkészség tudata adott ösztönt és bátorságot az isk. igazgatóságának arra, hogy a már régóta és pedig nagyon is érzett építkezési szükségek
