Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)
XIV. Az 1883. évi középiskolai törvény életbelépése utáni idők
292 E felterjesztésre a miniszter úr 54,337—1889. sz. a. kijelentette, hogy áll a korábbi kívánsága mellett s így, vagy az ötödik osztály beszüntetésére, vagy pedig a 6-ik rendes tanár beállítására lett felhiva a vallásközönség. Ennek következtében, a gymn. igazgatósága kezdeményezése folytán, az E. K. T. 24—1890. t. ü. sz. a. egy értekezlet összehívását rendelte el Sz.-Keresztárra. Az értekezlet az évi május 31-én megtartatott, Dániel Gábor főgondnok úr elnöklete alatt, a gymn. nagytermében, a melyen egyhangúlag kimondatott, hogy az V-ik osztályt megtartja a vallásközönség mindenképen még áldozatok árán is. Ez alkalommal, a gymn. iránti melegérzés, érdeklődés folytán, 2000 frtnál nagyobb összeg lett felajánlva egyesek által a 6-ik tanári szék alapjára. A további adakozásra gyüjtőívek lettek szétbocsátva.1 Az E. K. Tanács a 6-ik tanári székre a következő iskolai év elejére pályázatot hirdetett; de pályázó csakis 1894. szept. 1-ére akadt, a kit aztán 1895. junius hóban a miniszter úr a keszthelyi polgári leányiskolához nevezvén ki, a hely megüresedett. A nméltóságu miniszter úr 31,573—1891. számú rendeletével a keresztúri gymnasiumot, a szebeni tankerületből a kolozsváriba osztotta bé; és dr. Finály Henrik, mint miniszteri megbízott, e béosztás után 1892. máj. 14-én tett látogatást. A gymnasiumra nézve ekkor történt az első kedvező nyilatkozat, hogy t. i. „a székelyföld szélén egy előretolt őr állomása a magyarságnak, fontos missiót teljesít: a székelyt az elnemzetietlenedés ellen védi és számos idegen ajkú tanulójának hazafias nevelése által a magyar miveltséget terjeszti.“ E fontos és nagybecsű nyilatkozatra a gymn. igazgatósága azt mondotta: Imé az ember, a ki jött és nemcsak látta, de meg is értette a helyzetet! 1 Lásd a 6-ik tanáriszékre történt adakozásokat is a „Függelékében és a vagyoni kimutatást a VII-ik szakaszban.
