Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)
II. Építkezés
18 egy drb. szereztetett Kövesdi, de Keresztúron lakó Szarka Zsigmondtól, melyről a Cessionalis igy szól: „Anno 1794. die 17 junii, Lévén nekem Keresztúrfalvi Küküllő felé forduló határban1, az unitárius templomon alól, Mlgs. L. Baronissa Korda Zsigmondné eö Nagyságának a commune terrénumból jutott helyinek mellette két sessio, mely ugyanazon commune terrénumból jutott, e mellé szereztem még három és fél sessiót és már in summa 5 és fél sessio, a melyeket által adok ; még van nb egy fél sessio, ha meg szerezhetem azt is által adom. Adtam pedig ezen 5 és fél sessiot, mint a commune terrénumból nekem jutott és szerzett részemet 15 magyar frtért örökös jussul“ az épülendő unitárius gymn. részére. A Szarka Zsigmond által utoljára szerzett fél sessio a patakfalvi tanórokba vezető úton túl lehetett s aztán úgy cseréltetett meg a bejáró úttal, hogy a gymnasiumi és igazgatói telek egy darabban lehessen, mert egy ily cseréről van adat azon időből. A telek ilyformán összeszereztetvén, megkezdetett a gymn. építése insp. curator Pálffy Mózes felügyelete alatt. A mesteri telken lévő tanteremhez ragasztanak a gymn. új szobái, a mostani templom háta megett, éppen ellenkező állásban, a hogy a gymnasium jelenlegi épülete áll. Az építés azonban nehezen és lassan haladt. A gyűjtés folyt és az anyag s a pénz gyűlt, de a mozgató erő, a ki a köveket is megindítsa, hiányzani látszott; a vezér egyéniség, a ki körül tömörülhessenek a gymn. létesüléséért buzgolkodók, még nem jött el. Erre mútatnak azok a környülállások, melyek említve vannak az 1794. junius 21 s következő napjain Korondon tartott zsinat jkönyvének 3-ik pontja alatt, ahol némely atyánkfia által előadatnak, hogy akadályok vannak a gymn. épí-1 Ez adat is mutatja, hogy csaknem a mezőbe szórhattak volt az unitáriusok,
