Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)
XII. Könyvtárak. Gyűjtemények
255 tartozólap: ez áll: „Csorna1 lcgált egy thekát könyvekkel. Molnár, volt Csehédfalvi pap is egy nehányat. Sándor József egy görög testamentumot, Simon Kristóf Hcrodotust, Thucydidest. Nagy Gergely minden poémáit, de mely években, az el van hallgatva. Kelemen Béniám, szentmihályi pap is, 1806-ban, generalis nótárius Nagy Zsigmondhoz irt levelében emlékezik egy kis thekácskáról. E régebbi adatok, de főkép az említett conscriptio et digestio librorum etc. nyomán állíthatni össze, ha hiányoson is, a könyvtár történelmét. Szokásban volt hajdan, hogy az elhalt belső emberek könyveiből az utódok adjanak egy, vagy több darabot a kolozsvári iskola könyvtára gyarapítására. Erről nem volt akkor törvény, de az 1823-iki E. főtanács 19 sz. a. és az 1837- iki 62 sz. a. meghatározta, hogy hat darab adassék a kolozsvári iskola könyvtára számára és az így bekerülendő könyvek duplumai a tordai és sz.-keresztúri iskoláknak küldessenek. Ez a határozat aztán később eltöröltetett s a könyvek küldése csak az önkéntességre bízatott az 1839-iki főtanács 10 sz. a. hozott határozata által.1 2 így és másféle önkéntes adakozások nyomán s nagyon kis mértékben az intézet pénzerején, létesült e könyvtár. Nincs semmi adat arra, hogy valaki pénzadományt, vagy általában oly alapítványt tett volna, mely évenként a könyvtár javára kamatoznék, egészen az 1890-ik évig. A könyvek használatáért se az intézet növendékei, se mások semmi díjat nem fizettek és nem fizetnek. Kezdetben, s azután is hosszason, csak az új tanulók névbeirási díja fordittatott a könyvtár gyarapítására. Ez a névbeirási díj egészen máig évenként 8—25 frt között váltakozott.3 De menjünk vissza a kezdetre. 1 Kis-solymosi iskola-mester. 2 Mikó Lőrincz : „az erdélyi unitárius vallásközönség igazgatási rendszere“ 150. §. (kéziratban.) 8 Egy személytől volt 15, 20, 30 kr; ma: 50 kr.
