Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)
I. A gymnasium keletkezése előtti idők
15 állítanánk fel es abba két jó tanító deákokat nyerni kévánnánk, a kik is a rhetorikáig tanítanák szorgalmason azoknak gyermekeit, kiknek tetszenek ide hozni. Ezen deákoknak subsistentiájokról gondja leszen a notabilitásnak, melyekre nézve Instálunk Tiszteletes Püspök Urunknak és a partiale szent Consistoriurnnak alázatosan, helyes ratioinkat helyben hagyni, romlandó felben lévő sorsunkat fájlalni s illáinknak tudaltanságban való maradásukat sajnálni, a mi szent szándékunknak engedelmekkel és jó választételekkel secundálni méltoztassanak“. E folyamodásból az egyház iránti mély szeretet melegsége érzik s a közmivelődés által akarják megedzeni a népet, hogy állhatatosan megmaradjon szent vallása mellett és értelmesedésével anyagilag is erősödjék. E terv sem sikerült. Hogy egy ilyen iskola szükségét a Székelyföldön többen érezték, bizonyítja az is, hogy Homoród-Almás és Szt.-Márton, egyszerre két unitárius ekklézsia teszen ígéretet, hogy azt a maga kebelébe állíthassa fel, s 1789- ben a Sz.-Keresztúri unitárius ekklézsia kéri ugyanezt1. 1792.-ben pedig Pálffy Sámuel a Székelységet és az Espereseket hívja fel, hogy Sz.-Keresztúron állítassák fel egy felsőbb iskola2. S már hogy a nevezett ckklézsiákban-e ; vagy pedig más helyen állítassák fel egy felsőbb iskola, erre nézve irányadás M.-Vásárhelyről lön, hol 1793. júniusban, az unitárius úrirend összejővén, élén Petrityevich Horváth Fercncz egyházi főgondnokkal, megbízottjai által, a következő júliusban, a H.-Almáson tartott zsinathoz némi javaslatokat és követelési pontokat küldött; ezek között egyiket azt, hogy szükséges lenne Sz.-Keresztúron egy gymnasiumot állítani. A homoród-almási zsinat 1793. julius 10-én 11b. jk. Sz. alatt kimondotta, hogy Székely-Keresztúron egy 1 L. Szt.-gericzei zsinat 1789. protocoll. 14. p. a. 1 Lásd : Steph. Fosztó-Uzoni Histor. unitarior. m. s. Continuata per Mich. Kozma. 5 kötet 152—153 lapjain.
