Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)
VIII. Tanulók. Osztályok
221 Hogy azok a tanulók, a kik e gymnasiumban kezdették a tanulást, az egyház, a haza szolgálatában minő állásokat foglaltak el, erre nézve csak a következőket említem meg: Egy közelebbi iskolai és egyházi névtár szerint, Magyarországon van 108 unitárius pap; ezek közül 71 kezdette a tanulást Sz.-Keresztúron, tehát az egésznek 65.7°/o'a- A kolozsvári, tordai, keresztúri iskoláknál van tanár és tanító 39. Ezek közül 21 tanult a keresztúri gymnasiumban, tehát 53.8°/0- Enekvezér néptanító 84 ; ezek közül 54 tanult ez intézetben, vagyis 60.7°/o-Nem dicsekvésképpen, de inkább annak bizonyságául, hogy azokból is válhatnak emberek, a kik ilyen kis helységben kezdik a tanulást, nehány legyen itt megemlítve a gymnasium életéből. Bizonyára nem lesznek sértve ezzel az elhunytak emlékei, sem a még életben lévők érdemei: 1802-ről tarcsafalvi Szilveszter György, a kiből jeles theologus professor lett. 1806-ról muzsnai ifj. Demeter János, a ki e gymn. egyik nagyobb alapítványozója. 1810- ről n.-ajtai Kovács István, kir. tanácsos, jeles történész ; szt.-miklósi Tiboldi István, a népköltő. 1811-ről ar.-rákosi Székely Sándor, a ki aztán püspök lett, történetíró és költő. Székely Sándorról, Gyulai Pál, a „Vörösmarty életrajzában“ a következőleg emlékezik meg:1 „Vörösmarty beszélte gyakron, hogy Zaldnjára buzdítólag, sőt példaadólag hatott egy 1823. elején a „Hebe“ czimü zsebkönyvben megjelent epicai kísérlet „a Székelyek Erdélyben“. Ki emlékszik már erre, pedig e költemény nevezetes mozzanat volt s nemcsak Vörösmartyt lobbantotta lángra, hanem Czuczort is s alkalmasint Horváth Endrére is volt némi befolyással. Ez ifjú költőt, a magyar újabb eposz hírnökét ar.-rákosi Székely Sándornak hívták. Vörösmarty már régebben költői inspirációk között olvasta Béla Király Névtelen Jegyzője Krónikáját, már forrott fejében az ősi dicsőség eposza, midőn kezébe akadt 1823. elején Székely kísérlete, Ösztönt, buzdítást, termékenyítő eszméket merített e kis műből nagy müvéhez. Ő is eppen az ősmondákkal foglalkozott, magyar mythologiai alakokat keresett, politikai eseményektől táplált haza* / 1 Lásd : „Vöi'ösmarty életrajza“ 50—54 lapjain. 16*
