Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)
VI. Alapítványok, adományok
171 De fájdalom, midőn látom, hogy a sok esztendőkig szépeu virágzott és dúsan gyümölcsözött élőfa ingadoz, oly féreg rágódván annak gyökerein, mely miatt abból többé vesszőszál nem növekedhetik ; más szókkal: minekutánna veszemészre, hogy a virágzott Augusztinovics család kidülendő a polgári társaság alkotmányából,1 és annak virága kiszáradandó az anvaszentegyház veteményes kertjéből; forró kebellel kivánoin, hogy annyi idők alatt virágzott nemes familiám neve és emléke a hazaszeretetnek lángoló lapjá lói, polgártársaim és szent vallásom emlékéből végképpen el no enyésszék.“ Ezután hagyományoz, az Augustinovics Páltól kapott és az általa szerzett birtokokból, 1-ső pont alatt a—l betűkkel jelezve a mellék pontokat, Pál fiának ezen megjegyzéssel: „Ezen fenirt Pál fiamnak testált javaimat úgy hagyom neki, hogyha holtunk után együtt békében élnek nőjivel, a kit akaratom ellen vett el feleségül, bírják, nem bánom, békével; de ha egymástól megkülönöznének, vagy pedig Pál fiam meghalna, akkor nője semmi hagyományomhoz just ne tartson, formáljon, hanem azok maradjannk vissza a k.-solymosi unitárius ekklézsiának és a keresztúri középiskolának. A 2-ik p. a. a k.-solymosi unitárius ekklézsiának hagy 2000 Mfrtot váltóban. A 3-ik p. a. pedig Írja: „Hagyok és testálok a sz.-keresztúri középiskolának, k.-solymosi magam szerzett és nekem testált fekvő javaimból 2000, azaz kétezer Mfrtokat váltóban, oly feltétellel, hogy az irt iskolának ezen összegből legyen állandó tőkéje ; melynek kamatjából évenként, karácsoni examenkor tizenkét szegényebb sorsú, de jobb erkölcsű és törekedésü ifjak nyerjenek 10—10 Mfrtokat jutalmul, úgy, hogy a másik évben része# süljenek más jó jellemű ifjak. Mely rendelésem ha teljesedésbe nem menne, az irt tőke azonnal redealjon a k.-solymosi unitárius ekklézsiára.“ 1 Az Augustinovics Pál életirója mondja 1868-ban, K. Magvető IV. köt, 33 lapján : „Még él egy Augustinovics K.-Solymoson, ez is Pál nevű, unokaöcscse a dicsőültnek, fia a fennebb említett Sámuelnek. Gyermekei nem lévén, az Augustinovics név vele a sírba száll, s egy családdal, mely vallásközönségünk történetében kitűnő helyet foglalt el, megint kevesebb lesz.“ Sándor J, A ez,-keresztúri nuitár. gymu. történelme. 12
