Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)
VI. Alapítványok, adományok
165 Miksáné, Teleki Anna grófnőtől 4 ezer vrfrtot 1834. máj. 20-án; tehát azután 42 nappal, hogy a muzsnai jószág árát gr. Bethlen Sándornak ki is fizette volt. Az ifj. Demeter a kölcsönzött összegből egy ezer vrfrtot még az évi aug. 12-én — tehát 84 nap múlva -— viszsza fizetett, a mint ezt bizonyítja gróf Teleki Anna eredeti nyugtája ez irt időről. Az elmaradott adósságról való irás a Péterfi L. kezébe került, melyről ő és örökössei azt állították, hogy a grófné adta át, bizonyos tartozásába oly formán, hogy az Péterfinck fizettessék ifj. Demeter által. Azonban az adósságlevélben semmi ilynemű megjegyzés, vagy valami más átadási irás nem volt e tartozásról; tehát az átutalványozás csak szóbelileg lehetett, a mint e hagyományhoz tartozó iratokból kitűnik. Péterfi László gr. Degenfeld Miksa fiainak, Imre és Ottónak volt nevelője s ezekkel ment Németország akadémiáira.1 A szájhagyomány ezzel köti össze a leirt tartozásos ügyet. Valószínűség van benne. Csak az egy kissé feltűnő, hogy Péterfi László 181Ó-ben lett a Degenfeld fiuk nevelője és a megjulmazás csak a harminczas évek vége felé éri őtet; s szinte hihetetlen is, hogy egy gróf Degenfeldné oly hosszú ideig adósa legyen Péterfi Lászlónak, a nevelőnek. Fennebb említve van, hogy id. Demeter J. kötelezvényt ad fia végrendelete épségben tartását illetőleg; akkor semmi olyan körülményt nem említ fel, a mi őt a végrendelkezésben sértené, sőt elismeri, hogy fia adósságainak a tisztázása az ő kötelességévé van téve, mint haszonélvezőnek. Tiz évig haszonélvez. Ez alatt fiút fogad maga mellé, hogy ápolja őt és nejét. Az adósság törlesztése maradott, de, úgy látszik, gondolkozott a 80 éven jóval felül levő öreg ember. Fogadott fia érdekét védve, elhunyt fia emléket sem akarta sérteni. E küzdelmek, lelki tusakodások között hozzájárul a ki1 Lásd P. Szathmáry K. Bethlen-főtanoda története 313 lap.
