Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)
VI. Alapítványok, adományok
163 „De azonban szeretett fiamnak emlékét apai szívvel tekintve, végrendeletemet híven megtéendő a következőkben, nem mulatom el nyilvánítani azt, hogy néhai szeretett fiamnak munkás élete s szorgalmának gyümölcse csaknem mindent ide értve, tizezer vrfrtra ment." Itt aztán leírja, hogy ezzel és az ehez kölcsönzöttel vette a muzsnai, már említett jószágot, a mely vásár miatti teher ma is meg van. „Tehát — Írja — a tiszta és álló tizezer vrfrt menynyiségből hagyok és kötök a nemes keresztúrfalvi unitárius gymn.nak váltóban hatezer Rfrtot, vagy a zálogolt jószág 3/5 részét olyformán, hogy ez csakis az én és szeretett nőm elhunytunk után egy év múlva fog a gymnasium birtokába menni és adatni. Ezen egy évi jószág jövedelem, minket aggott és tehetetlen állapotunkban ápoló és szerett öcsénk Demeter Mihálynak meuvén. Azontúl, a már érintett tőkének évenkénti fele kamatja, 180 Rfrt, a gymn. rendes tanárának, a másfele, 180 Rfrt, a gymu. czélarányos szükségeire fordittassék; vagy a jószág jövedelme e szerint használtassák fel.“ Hasoulólag hagyományoz a muzsnai unitár. ekklézsiának négyezer vrfrtot, vagy a jószág 2/5 részét. Ez is halálok után egy évvel menjen át. A kamat, vagy jószág jövedelem felerészét vegye az ekklézsia, felerészét pedig a pap. A végrendelet harmadik pontjában előszámlálja a terheket, u. m. onyedi tanár Péterfi Lászlónak 3422 vrfrt, a zselléreknek 1180 vrfrt, összesen 4602 vrfrt. Ez, a már elébb említett adósságnál nagyobb összeg; hihetőleg kamatok is vannak hozzá számítva. E teher törlesztésére a jószág negyedrészét rendeli; vagy pedig, ha a gymn. és ekklézsia részesedésük arányában letörlesztik, akkor a negyedrész jószág is nekik megyen át. A zsellérek pénzének kamatja fizetődik az által is, ha hetenként nekik egy-egy napi szolgálat elengedtetik. S a falu határán és a közelebbi vásáros helyeken kívül semmi úri szolgálatra menni nem tartoznak,1 a mig az 1180 vrfrtot vissza nem kapják. A negyedik pontban végrendeleti végrehajtónak van téve décsfalvi Rácz Gergely. Az 5-ikben Írja, hogy a tőkét semmi czim, 1 Ez a jószág, az ifj. Demeternek történt elzálogosítás előtt, gr. Haller Jánosnak volt hasonlólag eladva s a muzsnai zsellérek gr. Haller Zoltáni uradalmába is jártak dolgozni. Ez a távolság miatt kellemetlen lévén, szívesen kölcsönöztek ifj. Demeternek a birtok megvételére,
