Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)
VI. Alapítványok, adományok
159 őszén azonban a kegyelem megérkezett s szabadlábra helyeztetett. Ezután az örökös keresés és alapítványai foglalták cl lelkét. Örökösének egy méltó Koncz-nevűt óhajtott volna találni. Ilyen nevűt rokonai gyermekei közül többet tanítatott, de nem váltak bé. Kis-solymosi Koncz Jánost több évig tanítatta, embert szeretett volna belőle csinálni, de nem sikerült. Mégis ennek hagyta szászvárosi birtokát és a k.-solymosit, a mit visszaváltott volt, mint ősiséget. A csikmóit pedig Koncz Imre birtokába hagyta azzal a felétellel, hogy fiának épen adja át. Koncz János a szászvárosi örökséget mihelyt a hagyományozó Koncz János meghalt, azonnal 4500 írtért eladta, elvesztegette. Koncz János mindenik felsőbb unitárius iskolához tett alapítványt s azokat egy-egy három tagú bizottsággal kívánja kezeltetni. E tekintetben sok tervet, útasítást ad stb. 1861-ben azonban lemond rendelkezési jogáról s megbízza a főtanácsot, hogy a leveleiben és végrendeletében kifejtett elvek szem előtt tartásával, belátása szerént kezeltesse az alapítványokat. 1862-ben aztán az E. Főtanács intézkedett a Koncz János-féle alapok mikénti kezelésére és felhasználására nézve. Meghalt Koncz János 1862. márczius 13-án, 87 éves korában. A huszas és harminczas években, négy Ízben, a keresztúri gymnasiumhoz tett alapítványa összesen 704 fit o. é. Czélja a tanulók segélyezése. Ez alapot, az 1879. évi zsinati főtanács életbe léptette, t. i. elhatározta, hogy tíz jó igyekezetéi és jó erkölcsű tanuló kapjon ennek kamatjából 200 frtot évenként és pedig havi részletekben, fejenként 2 frtot. Továbbá kezelési díjba adassék 50 frt; s 37/1885. főt. sz. leirat szerént a rajztanár fizetésbe évenként 100 frt és az 1887. évi zsinati főtanácson béállított 5-ik tanári fizetésbe 50 forint. Az 1895-ik év végéig a Koncz-alap kamatjaiból ki
