Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)
I. A gymnasium keletkezése előtti idők
7 Hogy miként építtetett fel a templom Sz.-Keresztár déli felén, a fenn leirt, tövis bokrokat és bojtorjánt termő helyre, az és az ekklézsia további története nem tartozván czélunkra, ennek tárgyalását mellőzzük. Most visszatérünk oda, a hol, az unitarismus hajnala feltűnt, a hol t. i. hitünk kezdődött. S a nevelés, tanítás lévén az az eszköz, mely által az értelem világosodik s tisztább hitnézetekkel is bírhat az ember, történelmünk folyamán az iskolákat vegyük vizsgálódásunk tárgyául s igy aztán újból e helyre kerülünk, a hol szemlénket félbeszakítok; ahol, az előadott történelmi vázlat folytatásaként, a gymnasium történelme kezdődik. Az Erdélyi unitáriusok történelme, mint már az előbb is látók, a XVI-ik században kezdődik, a mikor a magyar nemzet életében új-korszak állott bé e Reformatio kezdetével és a dinasztia változása következtében. A szabadgondolkozás, vizsgálódás szelleme átkezdé járni az emberek különböző rétegeit. A magyar nemzetiségét fenyegetve látó az új kormányhatalom alatt s a vészthozó jeleket felismervén, tettre, munkára serkene. Buzgott a hazáért, hitért, de nem feledé mivelni azt a talajt is, a honnan van a nemzetnek élete s a valódi hit kiinduló pontja. Az iskolákat elismeré a társadalom szilárd és biztos alapjának lenni. Az egyházközségek a mint alakultak, úgy szaporodtak az iskolák is, hogy az ifjúság a megállított hitelvek szerént tanítassék és neveltessék. Egy kimutatás, mely a XVll-ik század első éveiben készült, csakugyan állítja, hogy minden protestáns község — a legszegényebbek kivételével — külön iskola-mesterrel bírt1. De nemcsak az elemi, de a felsőbb iskolákról is gondoskodtak. E gondoskodás élt az unitáriusoknál is, kiknek történelme lapjain már a XVI-ik században tiz felsőbb iskola szerepel2; de a mostoha idők miatt, melyek a 1 Frankl V. „Hazai és külföldi iskolázás a XVI-ik században“ 17 1.- I.. Székely S. „Unitária vallás történetei Erdélyben“ ; és Frankl V. „A hazai és külföldi iskolázás a XVI-ik században“, czimü müvét.
