Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)
I. A gymnasium keletkezése előtti idők
3 Nem tartozván ide az unitárius vallás történetének tárgyalása, itt csak egyes oly esetek érintetnek, a melyek Keresztárra is vonatkoznak. Báthori Kristóf 1577-ben az unitáriusok zsinattartási jogát csak Tordára és Kolozsvárra szorította, de 29 év múlva, vagyis 1606-ban, a Kolozsvárt tartott unitárius zsinat azt határozza, hogy minden esztendőben tartassák zsinat, most Kolozsvárt, majd Székely-Keresztáron. És ez junius 8-ik napja körül. („Anno Domini 1606. 2-da die July-Synodus Claudiopoli celebrata, in qua ista sunt conclusa : Primo, deliberatum est, ut singulis annis synodus celebratur alternatim nunc Claudiopoli. nunc in Keresztül- Siculorum. Idque circa octavam junii diem“.1 Egy ily zsinati határozat után kimondhatjuk azt, hogy Keresztár már abban az időben egyike volt a legtekintélyesebb unitárius ekklézsiáknak és bizonyos központi súllyal birt a többiek felett. Azonban, hány zsinat tartatott Sz.-Keresztáron, arról hiányosok az adatok. 1616. 1670. és 1700. évekről van emlékezés a Keresztúri zsinatról1 2. Nemcsak a hazai, de az egyháztörténelem is sajnos eseményeket foglal magában ez időből az unitáriusokra nézve. Toroczkai Máté püspök elhalván 1616-ban, helyébe a Lengyelországból beszármazott Rádeczky Bálint választatott meg, a ki még magyarul sem tudott, nem hogy ismerte volna az erdélyi viszonyokat. Az ő püspöksége alatt sok csapás érte az unitáriusokat és az egyház nem erősödött, de gyengült, minek oka részben benne is gyökerezhetett. A zsinattartást Keresztárról áttette Küküllővármegyébe, hogy Kolozsvárhoz közelebb legyen. Ebben egy erőt vesztett Sz.-Keresztúr és azt vesztettek a Székelyföldi ekklézsiák is. A külső, világi hatalom nem igen kedvezett az uni-1 Lásd : I’rotocoIIum consistorii unitariorum 1606—1697. 2 L. Fosztó—Úzoni unitárius cgyháztört. II. k. 478 lapján a Sz.-Keresztúri gymn. könyvtárában.
