Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)
III. Tantervek, tankönyvek, tanítás, vizsgák és szünidők
106 külön tanterem, a tanítási órák kezdődtek reggel 7 órakor s délután még 1 órakor is s tartottak d. e. 11-ig; d. u. pedig 5-ig. 1868. után pedig, az újabb építkezés következtében, a helyiségek szaporodtával, a tanítás folyt d. e. 8—11-ig és d. u. 2—5-ig. Az órák jelzése az iskola-főnöki szoba melletti csengetővei történt és történik. Az első óra azonban, d. e. úgy, mint d. u. a gymnasium tornyában levő haranggal, hogy a tanárok és a künlakó tanulók is meghallhassák. A szünidők eleitől fogva csaknem egyenlő hosszúságúak. Az egyházi főtanács által megállított törvények, rendszabályok a szünidőket így Írják elő: Szüretkor 14 nap; Karácson, Husvét és Pünköst alkalmával szintén 14—14 nap. A mig téli vizsga állott, annak a végén 3—6 nap; most húshagyó kedd alkalmával 1—6 nap. Továbbá minden iskolai év végével julius és augusztus hónapok. A fennebbiek mellett az országos vásárok napja. S ezeken kívül az igazgató engedélyezhetett — ha valami alkalom kívánta — fél vagy egy napi szünidőt. A ki az engedélyezett időn túl ki marad elfogadható ok nélkül, minden mulasztása úgy vétetik, mintha az iskolában lett volna s ha 15 nap alatt nem jelenik meg, kilépettnek tekintetik. A tanítás folyama alatt pedig, tekintettel a helyi viszonyokra, hetenként kétszer van tanszünet, u. m.: szerdán délután, és szombaton délelőtt. Az újabb időben azonban, a tanulni valók szaporodása folytán, ez a két fél nap sem mondható egészen szünetnek, mert ezeken is történik tanítás a tornából és hármoniából, sőt más tárgyakból is legalább egy-egy órán. A miniszteri megbízott sokalja a szünidőt. Ezek azonban így tartatnak mindaddig, mig az Egyh. főtanács másként intézkedik. Kevesebb vagy több szünidő adassék-e; ezt tan- s egészségügyi szempontból pro et contra lehet vitatni. Ez legyen a szakközlönyök tárgya, itt csak a létező állapot van ismertetve.
