Sándor János: A székelykeresztúri unitáriius gymnasium történelme (Székelyudvarhely, 1896)
III. Tantervek, tankönyvek, tanítás, vizsgák és szünidők
nasiumaikba a német rendszert igyekezett bevinni. Németesítés lett a czélja s e végre az iskolákban akarta előkészíteni a jövő nemzedéket. Az erdélyi iskolarendezési első császári rendeletnek 1850-ben, IV. Abschnitt 39. §-sa alatt ez van1: „Das Gymnasium in Keresztül- wird als öffentliches Untergymnasium anerkannt, und die Regierung widmet demselben aus dem Staatsschätze die Hälfte der, zur Dotirung eines Staatsgymnasiums praeliminirten Summe, unter der Bedingung, drey d. i. die Hälfte der Gymnasiallehrer an diesen Gymnasium, selbst zu ernennen. Jedoch muss dieses, so wie das Collegium in Klausenburg binnen drei Jahren den Bedingungen des §. 3. nachkommen.“ A 3-ik §. ez : „Auch Anstalten, welche nicht Staatsanstalten sind, sondern von Einzelnpersonen oder Körperschaften durch Beiträge oder Stiftungen errichtet oder erhalten werden, werden als öffentliche Unterichtanstalten anerkannt, wenn Sie in allen wesentlichen Punkten ebenso eingerichtet sind, wie die gleichnamigen Staatsanstalten, und durch die Leistungen volles Vertrauen verdienen.“ Ez a sors volt szánva a keresztúri gymnasiumnak is a cultusminiszteri első tervjavaslatban, de a miniszter azt irta a fogalom ív aljára: „E tervtől a minisztérium elállóit, ez nem használandó.“2 A második tervezet szerént, a mely gyakorlatba vétetett, az állam felügyeletet gyakorol a tanítás és nevelés ügyeiben. A felekezetek is tarthatnak fenn nyilvános intézeteket, de ezeknek az államiakkal megegyezőknek kell lenni a tanítás és nevelésre nézve. Leszen állami felügyelet, az országban használt bármelyik nyelv lehet tannyelv a középiskolában. E tervezettel a múlt nincsen teljesen szemelől félre téve. Nem egyenesen, de mellékesen támad, igy remélte, 93 1 Lásd Kér. Magv. XI. évf. 270—271. lapjain, s » » » » 273. lapján. 7*
