Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Benczédi Gergely: A piaci és a belső Magyar utcai iskola
87 kihágások, engedetlenségek. December 22-én egy német katonatiszt jelent meg két városi polgárral az iskolában, megvizsgálni, mi van benne és hányán vannak, összesen 80 diákot talált, a mi elég szép szám azon időben (Fase. r. sch. III. 121. b). 1704 folytán egész október 29-ig mikor a város megadta magát, a kurucok csaknem mindennap mutatkoznak a város körül, akit megfoghatnak, magokkal viszik, a marhákat elhajtják, a külvárost hol itt, hol ott felgyújtják, a várost őrző németekkel és rácokkal mindegyre összecsapnak. A városból a kiszökések napirendre lépnek, de a németek keményen büntetik, akit rajta kapnak. A diákok közül legelőbb Suki János secundanus szökött ki a szolgájával áprilisi 1-én (Fase. r. sch. III. 127. c). Egy Szénaverősi nevű szász diákot elfogván, levelet küldtek a commendánsnak [parancsnoknak], de előbb megeskették, hogy a válaszát visszaviszi, vissza is vitte április 30-án s vissza bocsátották a városba, de nemsokára ez is kiszökött a kurucokhoz. Sokan fürödni, vagy halászni kéreztek, s végképpen a kurucoknál maradtak. Október 29-én a város egyezség után feladván magát a még bennmaradt tanulók fegyverfoghatói is többnyire kurucokká lettek úgy, hogy ezután az egész Rákóczi-szabadságharc alatt a tanulóság jobbára csak a gyenge testalkatúakból és gyermekekből állott, kikkel a tanítást úgy, ahogy ily háborús időkben lehetett, fenntartották. A kurucok 1704 nyarán a gabonatermést a város határán elégettetvén, tanárok és tanulók oly szükségbe jutottak, hogy 1705 február havában a Rákóczi vezéreltnek] Teleki Mihályhoz és gr. Csáki Lászlóhoz kellett segélyért folyamodniok, akikTordáról utalványoztak is 400 véka búzát. (Fase. r. sch. III. 141. c). A szatmári békekötés, tehát a Rákóczi-forradalom lezajlása után az unitárius egyház is lázasan kezdett ügyeinek rendes mederbe tereléséhez, iskolánk jó karba hozásához, de a sötét felhők még csak most kezdettek feje felett igazában tornyosodni, hogy azokból lesújtó villám mindent felperzseljen. 1713-ban még neveztek ki az unitáriusok közül is az ország kormányzó főtanácsába 2 tanácsost a Biró Sámuel és Simon Mihály, s egy ítélőmestert Sándor Gergely személyében, valamint a királyi táblához V. Dániel Ferencet, Balogh Zsigmondot és Maurer Gábort. De ezután 1791-ig magasabb hivatalba egyetlen unitáriust sem tettek, sőt - ahol lehetett - városokon és megyéken is minden hivatalból kizárták [őket]. A lélekvásárlás is megkezdődött, főrangú és más jeles embereinket, ha nem is sikerült ígéretek, rang és hivatal által áttérésre bírni, kiskorú növendék fiaikat hálózták bé a jezsuiták, sőt a házassági szövetségek kötésére is intrikájok minden eszközeit felhasználták, s ahol egyszer sikerült vegyes házasságot létrehozni, ott mindaddig vége volt a családi békének és boldogságnak, míg az unitárius fél élt, vagy át nem tért. Az országban szanaszét jártak, tiszta unitárius községekben is, hozzájuk méltó prédikációkat tartottak, ahol sikerült, a katolikus lakosokat is fellázították. Azok élén az unitárius templomokat megrohanták, elvették, vagy katonai kar-FEJEZETEK A KOLOZSVÁRI UNITÁRIUS KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉBŐL
