Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gál Kelemen: Az óvári iskola
78 AZ ÓVÁRI ISKOLA (ÚÁL KELEMEN) Ekkor adták ki 1690. október 16-án a diplomát,41 melynek a vallásügyet érintő főbb pontjai ezek: 1. A bevett vallásoknak, templomoknak, iskoláknak ügyében semmi sem másíttatik meg. A római katolikusok Kolozsvárt saját költségükön templomot építhetnek, Gyulafehérvárt a kisebb templomot újra felépíthetik; ahol kevesen vannak és jövevények, magánlag, ha sokan vannak, vallásuk nyilvános gyakorlatával és templomépítés jogával bírjanak, mint a bevett más vallások, ha ti. számra nézve erősebbek. 2. Az Approbata és Compilata Constitution Verbőczi Hármaskönyvét sérthetlenül megtartandóknak nyilvánítja. A hivatalnokok és a kormányzó valláskülönbség nélkül a haza fiaiból vétetnek. Felállíttatik a főkormányszék és a királyi tábla, melyeknek tagjai közül legalább 3-3 mindig római katolikus s egyik ítélőmester is. A tervezetet Bethlen Miklós 1691. január 31-én mutatta be a fogarasi országgyűlésen. Elfogadták, de a szászok és a római katolikusok nem voltak megelégedve, s panaszt tettek ellene Bécsben. Ennek lett a következménye, hogy a császár 1691 december 4-én kiadott második, tulajdonképpeni diploma 3. pontjához hozzátette, hogy miután a rendek egymásközt nem értenek egyet, a római katolikusok sértve érzik magukat, a szászok pedig jogaikat jobban védelmezni kérik, barátságos egyezkedéssel állapodjanak meg egymás között. Ami ha nem sikerül, a döntés a királyra száll.42 Az 1692. március 15-i szebeni országgyűlés elrendeli a felekezetek közötti egyezkedést. Kiküldenek mind a négy felekezetből 3-3 tagot bizottságul, mely az egyezkedést március 22-től április 22-ig Szebenben, május 21-től 29-ig Kolozsvárt részben írásban, részben élőszóval folytatta le.43 A bizottság tagjai a mi részünkről: Sárosi János ítélőmester, Joó Mihály fiskális direktor és P. Horváth Ferenc. A. római katolikusok márc. 22-én 6 pontba foglalták követelésüket: 1. Hogy legyen nekik is püspökük, mint a többi vallásúaknak. 2. Legyenek saját kollégiumaik, iskoláik és akadémiáik. 3. Egyházi személyeiknek legyen ugyanolyan egyházi szabadságuk és jövedelmük, mint a más vallásúaknak. 4. Legyen egyenlő szabadságuk az egyházi és politikai személyeknek minden tekintetben a szám körülírása és korlátozása nélkül. 5. Városokban és más helyeken, hol több templom van, egyenlően osszák el; vagy legalább egyet adjanak vissza nekik; ahol nincsen, szabadjon építeniök. 6. Minden vallásos szerzetnek, amely azelőtt volt Erdélyben, ha akar, szabad legyen bejőni. 41 Szász Károly: Sylloge tractatuum. Kolozsvár, 1833. 42 Szász Károly: i. m. 118—129. 43 Uo. 165-230.
