Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gál Kelemen: Az óvári iskola
47 FEJEZETEK A KOLOZSVÁRI UNITÁRIUS KO L L É 6 I UM TÖ RTÉ N ÉTÉ BŐ L 7 A DÉSI EGYEZSÉG 7 KÖVETKEZMÉNYEI A dési EGYEZSÉGNEK, mellyel Rákóczi a vallásszabadság felséges elvén halálos sebet ejtett, az unitárius egyházra nézve többirányú súlyos következményei voltak. Ilyenek: az egyházi rendtartás átdolgozása, mely eltérő vallási nézetekről való suttogást még a lakás„zugolyaiban"is megtiltja; vallási könyvek kinyomtatásának előleges cenzúra nélkül való eltiltása, mi nemcsak a szabadelvű hitelvek fejlődését akadályozta meg teljesen a XIX. század közepéig, hanem a XVI. században oly szépen fellendült unitárius irodalmat is csaknem teljesen elnémította. És mindezek következményéül a lelkeket oly csüggedés és reménytelenség keríti hatalmába, hogy unitárius írók, ha akad egy-egy, szinte bocsánatot kérnek, hogy élnek és szólni mernek. Az egyezség legközvetlenebb következménye az volt, hogy a Radecius-féle 1626. évi Ecclesiastica Disciplinát, mely az egyházi szolgálatot teljesítők jogait és kötelességeit szabályozta, az egyezség elvei szerint ki kellett igazítani. A komplanáció első határozata:„Az miképpen Dávid Ferenc condamnálása után Demetrius Hunyadi püspöknek idejében az unitaria religion levő ministerek azon megegyeztenek, hogy az úr Jézus Krisztusnak az Atya Istentől adatott Istenségét vallani, igaz Istennek hirdetni kell és imádni és segítségül hívni, segítséget tőle kérni, ez ellen pedig senki se titkon, se nyilván ne tanítson, se ne szóljon, sőt az szerint tanítson, prédikáljon és énekeljen, az Jézus Krisztust pedig isteni tisztelettel imádják és directe segítségül híják úgy, mint kinek hatalma vagyon üdvözíteni és el is kárhoztatni az embereket." A határozat azt is hozzáteszi, hogy az az Eccl. Disc. III. cikkelyének világosabb magyarázatára szó szerint beírassák. S a határozat még biztatni és vigasztalni is megpróbálja őket, hogy hát annál inkább megtehetik, mert hiszen mind a püspök és papok, mind a főemberek ezt nyilván és önként megváltották. S amit ilyen publice megvallottak, azt oda is beírhatják. Be is írták, de hogy minő félelem és aggodalom között, mutatja maga a szöveg, mely vallási kérdésekben még az 1579. júl. 2-i konszenzustól eltérő „suttogást" is eltiltja, még házuk „zugolyában" is: „Akkorányi viszálkodás támadott volt a mi ekklézsiánkban a feljebbeni időkben az J. Krisztusnak Isten fiának segítségül hívásáról, amekkora, hogy valaha ebben az országban lett volna, alig hihető. De Isten kegyelmességéből az immár némely részből elcsendesíttetett. Sőt még a felső tisztviselőnek hatalmával is keményen megtiltatott. Annak okáért a szent eklézsia mindeneknek valójában parancsolja, hogy valakik ebben az ő kebelében és társaságában élni, tanulni, tanítani, nyugonni akarnának, elkerüljék, nehogy vagy prédikáló székben, vagy ház zugolyában, távol a környülállásokban keresett mesterséggel valamit erről a matériáról, ami a már meglőtt egyezést megzavarja, elő ne hozzon, avagy
