Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)

Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - VII. Háborúk és államosítás

FEJEZETEK A KOLOZSVÁRI UNITÁRIUS KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉBŐL 273 A következő tanév elejére közismertté válik, hogy a tanári kar egyik leg­értékesebb tagja, Ferenczi Sándor 1945. március 30-án hősi halált halt: a Sopron melletti Brennbergbányán SS-katonák agyonlőtték. Rendre érkeznek vissza a munkaszolgálatra hurcoltak és fogságba esettek. László Tihamér tíz és fél hónapi oroszországi, Kriza Gyula és Pap Sámuel egyéves angol fogságból tér vissza. Gálffy Mózes Franciaországból üzen. Lőrinczy Zoltán Moszkvából,Tóth István Németor­szágból ad életjelt magáról. Balázs József hollétéről senki sem tud. Hónapok, évek telnek el, amíg az említettek megfáradva, kimerülve hazaérkeznek, s munkába állhatnak. A diákok is meghozzák áldozatukat. 1944-ben a Vili. osztályosok nagy része önkéntesen katonai szolgálatra jelentkezett a tanári kar vagy az igazgató előzetes értesítése nélkül. Ezt a sajtó is hírül adta, s a hazafias magatartás szép példájának tartotta. Az önképzőkör tagjai búzakötvényt jegyeztek, mások a Vöröskeresztes napokon adományokat gyűjtöttek. Az 1943/44-ben VI. osztályos Csucsi Győző és az érettségiző Borbély Géza, a régebb végzettek közül Kalmár László és Halmágyi István halt hősi halált. Az 1941 /42-es tanévben érettségizett kitűnő tanuló, Sebes­tyén András és az 1944-ben VII. gimnazistaként elhurcolt Rafael Ervin a fajgyűlö­letnek lett áldozata: deportálásban haltak meg. Az Unitárius Kollégium - mint egységes intézmény - az 1940-es években már szétesőben volt. ATeológiai Akadémia szinte teljesen önállósult, a főgimnázi­um és az elemi iskola is. Még kollégiumnak emlegették őket, főleg az épületet, de mindegyik külön működött mint az Unitárius Egyház egy-egy intézménye. Az 1948-ban hatalomra kerülő kommunista országvezetés ideológiai ala­pon célul tűzte ki a felekezeti oktatás felszámolását, az egységes, kommunista eszméket hirdető állami tanügyi hálózat megteremtését. Ezt volt hivatott törvé­nyesíteni az 1948. augusztus 3-i „tanügyi reform".'00 Ez a felekezeti iskolákat álla­mivá tette és minden vagyonukat államosította. A Közoktatásügyi Minisztérium határozatot hozott, mely szerint az Unitárius Kollégium épületében 1948. szept­ember 1-jétől az 1-es számú Magyar Fiúlíceum fog működni. Kivéve az Unitárius Püspökség és a Teológiai Akadémia 27 helyiségét, az egész épület átment az ál­lam tulajdonába. A korábbi igazgatót, tanári kart pár óra alatt eltávolították az ál­lamosított iskolákból, s ha alkalmasnak találták őket, rendszerint valamelyik másik tanintézetbe kaptak állami kinevezést. Bodor András, az utolsó igazgató ismételten felemlegette, hogy 1948 júli­usától a tanügyi szervek utasítására Predeálon továbbképző tanfolyamon kellett részt vennie. Mikor a tanfolyamot követően augusztus közepe táján hazaérkezett, az általa pár évvel korábban alkalmazott portás nem engedte, hogy a kapun be­lépjen az iskolaépületbe, az abban lévő lakásába. így szólt az utasítása. Hosszas tárgyalás után a kapus hajlandónak bizonyult az igazgatótól átvett kulccsal kinyit- 100 100 Megjelent: Monitorul Oficial 1948. nr. 177. Magyarul: Tanügyi Közlöny 1948.16. sz. (1948. aug. 16.)

Next

/
Thumbnails
Contents