Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - VI. Elemi iskola
268 AZ UNITÁRIUS KOLLÉGIUM A XX. SZÁZADBAN (GAAL GYÖRGY) Nagy Józseffel váltásban tanítja az elemisták összevont osztályait. 1935-től Gálffy Zsigmond kollégiumigazgató lemond az elemi iskolai igazgatói tisztségről, s javaslatára az egyik tanítót, Patakfalvyt bízzák meg az elemi igazgatásával. Az 1930-as évek közepe táján ismételten felmerül annak lehetősége, hogy az egyházközség fenntartotta Unitárius Elemi Leányiskolát vonják össze a kollégium fiú-elemijével. Indokolta ezt az unitárius ifjúság megfogyatkozása, s az, hogy az egyházközség anyagilag nem bírta fedezni a költségeket. 1936 áprilisában bizottságot is létesítenek az egyesítés megtervezésére. A leányiskola a Berde Mózes (ma F. Joliot-Curie) utca 1. szám alatti kéttantermes-igazgatói lakásos ingatlanban működött két tanerővel, Ütő Lajos egyházközségi kántor volt az igazgatója, Péter Rózsa (1892-1972) pedig a tanítónője. Az elemi 1929-ben nyerte el a román törvények szerinti nyilvánossági jogot. S épp ez okozott gondot: ha a két iskolát egyesítik, újra meg kell szerezni e jogot. 1939 őszén Ütő nyugdíjba vonult - s talán Patakfalvy is -, ekkor összevonták a két elemit négytanerős iskolává, s élére új kántor-igazgatótanítót állítottak, a Homoródalmásról idepályázó AjtayJózsefi1903-1977) személyében. Ez az Unitárius Elemi Iskola már nem képezte a kollégium részét. Ebben az 1948-as államosításig még Péter Rózsa, Murvay Júlia (utóbb dr. NagyJenőné, 1917-1985), Ferencz Rozália, Kiss Margit volt hosszabb-rövidebb ideig a tanító. Mikor Ajtay 1944 húsvétján bevonul, majd 1947 nyaráig hadifogságban van, Péter Rózsa a helyettes igazgatónő. Az iskolát most már két kollégiumi és két leányiskolái teremben működtették. Az első világháború alatt, amíg a kollégiumépület le volt foglalva, a fiúelemi is a leányiskolában működött váltásban, csökkentett óraszámmal: mindegyik osztály egy héten három nap járt délelőtt, három nap járt délután. Közben a kollégiumban maradt elemisek könyvtárát és minden szemléltető eszközét a katonák szétszórták, használhatatlanná tették. A román hatalom az 1922/23-as tanévtől kezdi éreztetni hatását. 1922 szeptemberében mind a két tanító oklevél-egyenjogúsítási vizsgát kénytelen tenni. A tanév végén a IV. elemisták Wildt Gheorghe állami tanfelügyelő előtt abszolváló vizsgán nyerik el a jogot a gimnáziumi beiratkozáshoz. A következő tanév folyamán már többször is inspektorok látogatják az órákat. Ili—IV.-be bevezettetik a román nyelvet tantárgyként, s a IV.-es abszolválón már a magyar és számtan mellett románból is kérdezik a kisdiákokat. Az elemisták a század elején a következő tanterv szerint tanultak: Tantárgyak Osztályonként heti óraszám 1. 2. 3. 4. Együtt Vallástan 2 2 2 2 8 Beszéd- és értelemgyak. 5 4--9 Magyar nyelvtan-2 3 3 8
