Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)

Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - V. Nagykönyvtár

FEJEZETEK A KOLOZSVÁRI UNITÁRIUS KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉBŐL

265

Az 1942/43-as jelentésben 80 000 kötetes állományról olvashatunk. Ami kétségtelenül maximális felbecsülésnek tekinthető.

Az Értesítők évről évre nem csak számszerűen közlik a gyarapodást, de az 1910-es évek közepéig a bejött köteteket cím szerint is feltüntetik, a folyóiratok évfolyamait jelzik, még a száznál több iskolai Értesítőt is felsorolják. így 1900/901 - ben 56 mű, 246 iskolai Értesítő és 19 oklevél (ajándék) volt a gyarapodás. Néhány további adat:

1905/906: 549 mű 1056 kötetben, 189 iskolai Értesítő;

1909/10: 578 mű 776 kötetben, 110 iskolai Értesítő;

1910/11: 1551 mű 2365 kötetben, 112 iskolai Értesítő;

1913/14: 210 mű 274 kötetben, 48 folyóirat;

1917/18: 307 mű 355 kötetben, 58 folyóirat, 208 Értesítő;

1918/19: 84 mű 88 kötetben, 48 folyóirat;

1921/22: 54 mű;

1923/24: 44 mű;

1929/30: 28 kötet, ebből 7 kötet vásárlás;

1933/34: 506 mű, ebből 56 vásárlás;

1936/37: 605 mű, ebből 38 vásárlás;

1939/40: 601 kötet, ebből 427 vásárlás, Bors Mihály hagyatékából 54 kötet, a

Minerva Rt. ajándéka 30 kötet, az Erdélyi Múzeum-Egyesülettől 22 kötet, a Cseh Tudományos Akadémiától 10 kötet;

1941/42: 1720 mű 1812 kötetben, ebből 49 mű vásárlás, a Közgyűjtemények

Főfelügyelőségétől 190 mű, azMTÁ-tól 187 mű.

Mint a fentiekből látható, az első világháború előtt nagyjából egyenletes volt a gyarapodás, évi 200-500 kötet között mozgott, s szerte az ország minden sarkából érkeztek a cserepéldány iskolai értesítők. Az első világháború után lecsökkent a gyarapodás, több mint egy évtizeden át 100 alatt volt, sokszor csak annyit írnak, hogy a gyarapodás jelentéktelen. Az 1930-as években - lehet, hogy Márkos Albert jobb szervezőmunkájának köszönhetően - 400 fölöttire emelkedik az évi gyarapodás. Anyagi alap alig állt a könyvtárnok rendelkezésére, hogy abból újabb műveket vegyen. De a szerzők - nem kizárólag unitáriusok - műveik egyegy példányát elhelyezték a könyvtárban. Hagyatékok egész sora is ide került. A már említett Bors Mihály-félén kívül Ulár Pál, Kanyaró Ferenc, Várady Aurél, Kiss Ernő könyveit említik az értesítők. A két világháború között néhányszor a Román Akadémia is az ajándékozók közt szerepel.

A könyvtár használata mai szemmel nézve meglehetősen nehézkes volt. A könyvtárnok tanár sokáig csak heti egy nyitvatartási órát hirdetett. 1905-től Pálfft igyekezett naponta délben 1-2 között a könyvtárban tartózkodni. A világháború első évében a könyvtár egyáltalán nem működött, s utána is rendszertelenül