Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - II. Főgimnázium
FEJEZETEK A KOLOZSVÁRI UNITÁRIUS KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉBŐL 245 román könyvek száma. Ismételten szelektálni kellett az állományt. 1941/42-ben az évi gyarapodás 103 kötet volt, azösszállomány 1778 kötetet tett ki. Ezt a könyvtárt is kirabolták mind az első, mind pedig a második világháború folyamán. 1945-ben már csak 1414 kötetet találtak a helyén. Az 1945/46-os válogatáskor 975 kötetet emeltek ki ebből a gyűjteményből. Az 1920-as évek végén, 30-as évek elején mindkét diákkönyvtár alig működött, felelős tanáraik nevét az értesítők, jelentések sem közlik. Az Apolló-kör a zenetanuláshoz és együttes muzsikáláshoz biztosított keretet. Először az 1870/71-es tanévben alakult ilyen néven zenetársulat a kollégiumban. Ez megszűnt, majd 1875-ben az újjáalakult igazgatóságtól jóváhagyott szabályzattal. Évente elnököt, jegyzőt, pénztárnokot választottak, s pályázat alapján szakképzett karnagyot. Az első karmester Boér Gergely volt, az Állami Tanítóképző zenetanára. 1895-től a kör szakirányítója Strachal Ferenc zenetanár, heti 2 órát tart a 10-15 önként jelentkező diáknak. A zenekar megtanul bizonyos számokat, s iskolai ünnepélyeken előadja, tavasszal egy-egy zeneestélyen is bemutatja a tanult műveket. Mellette külön működik Dalkör is, amelyet a mindenkori kollégiumi zenetanító vezet, a századfordulón Iszlai Márton. Heti 2-3 órában kórusműveket tanulnak. Szintén ünnepélyek alkalmával lépnek fel. Az Apolló-kör irányítását még mint internátusi felügyelő 1909-től Sándor János veszi át. 1911. március 10-én Sándor egy külön Zenekört is létrehoz klasszikus zeneszerzők műveinek ismertetésére, betanítására. Mikor 1911-ben Sándort a kollégium rendes zenetanárává választják, mindhárom kör irányítását átveszi, s ezek munkája rendre összemosódik. Sándor halála után Ütő Lajos kántortanító, majd 1931-től Péterfy István a zenetanár. Péterfy rendszeresen koncerteket ad a 120 tagú kórussal és az 5-10 tagú zenekarral az 1940-es években, főleg magyar szerzők számait tanulják be. Ekkoriban az Apolló dal- és zenekör elnevezést használják. Sportkörről csak 1941 -tői van hírünk. Lőrinczy Zoltán tornatanár a vezetője, ifjúsági elnökei: 1941/42 - ifj. Gálffy Zsigmond; 1942/43 - Nagy István; 1943/44 - Szekernyés Márton. A körnek nyolc szakosztálya működött: atlétika, labdarúgó, síző, korcsolyázó, torna, céllövő, nemzeti tánc, asztali tenisz. A szakosztályok hetente kétszer-háromszor tartottak edzést. Különösen az atlétikai szakosztály szerepelt jól, a kolozsvári középiskolák közötti versenyen első lett. 1943-ban megalakult a kosárlabda-szakosztály is. A cserkészetet az 1933/34-es tanévben honosítja meg Lőrinczy Zoltán: megalapítja a főgimnázium első csapatát, mely nyáron, június-júliusban 16 napon át Szent-lványi József főgondnok farnasi birtokán táborozik, itt meglátogatja őket Gyergyay felügyelő gondnok is gyermekei társaságában. 1935-ben Homoródalmáson tartanak háromhetes táborozást, a következő nyáron pedig részt vesznek a brassói nemzetközi táborozáson. 1935/36-tól már a vitorlázó repülő építése fő célkitűzésük. 1937/38-ban leírhatták:„Történelmi tény, hogy Kolozsvár területén a mi vitorlázó gépünk szállt először a levegőbe 1937-ben [helyesen
