Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - II. Főgimnázium
FEJEZETEK A KOLOZSVÁRI UNITÁRIUS KO L L É 0 I UM TÖ RTÉ N ÉTÉ BŐ L az iskola ének- és zenekara emlékezetes koncerteket, zenedélutánokat rendezett. Amíg 1944/45-ben fogságban van, Major Ferenc zenetanár helyettesíti. 1946 decemberében az Igazgatóság meglepetéssel értesül róla, hogy a minisztérium létesített az iskolában egy hangszer-tanszéket, s arra Ütő Mária tanárnőt ki is nevezte. Bár a tanárnő személyének örvendenek, mégis tiltakozást jelentenek be: az EKT megkérdezése és tudta nélkül történt a tanszék létesítése és betöltése is, ez sérti az egyházi autonómiát. A testnevelés szakszerű oktatása is a századfordulón kezdődött. 1899 őszén nevezik ki a kollégiumhoz Lasse! Gyula Jánost (1864-1942). Brassói szász szülők gyermeke. Berlinben, Budapesten, Tübingenben és Halléban tanulja a klasszikafilológiát, majd a budapesti Tanárképző Intézetben némettanári diplomát szerez 1893-ban. Közben - mint kitűnő tornász - beiratkozik a fővárosi tornatanári tanfolyamra is, s 1893-ban végzi azt el. Pesten és Pozsonyban tornatanár, s közben 1897-ben vívótanfolyamot abszolvál. Kolozsvárt 1900 őszén áttér az unitárius vallásra, s 1903-ban nevét László-ra magyarítja. Az osztályonkénti heti 2 tornaórán kívül az önként jelentkezőknek heti 3 órában vívást tanított, s négy csoportban vezette a játékdélutánokat. A kollégiumot sport terén a város első iskolájává tette. Ö honosította meg Kolozsvárt a futballt és a füleslabdát. Indítványára vezették be a teológián is a tornaórákat. Kezdeményezte a 10 perces szünetbeli tornát. Tanév végén torna-, vívó- és játékversenyeket rendezett. A kolozsvári középiskolák tornaversenyén kétszer is első helyen hozta ki iskoláját. Az első világháború alatt a rokkantügyi hivatal megbízásából a lábadozókat gyógytornásztatta. Másodállásban a Felső Kereskedelmi Iskolában is tornát tanított, a KAC-nak pedig olasz vívás-művezetője volt. Évente néhány cikket-tanulmányt is írt a sport, egészségvédelem köréből. 1925-ben elvállalta a főgimnáziumi titkári állást is. 1931-ben nyugdíjazták, de 1933-ig még óraadóként tanított.71 1933 őszétől Lőrinczy Zoltán (1900-1991) lesz a testnevelés helyettes, majd 1940-től rendes tanára, tornaversenyek szervezője, cserkészparancsnok, leventeoktató és -parancsnok, az Aerokör vezetője, modellező verseny szervezője. 1945-46-ban orosz fogsága alatt Kovács Béla és Boldis László helyettesíti. 1948 után Székelykeresztúron tanít. A testneveléssel rokon tárgy volt az egészségtan, ezt rendszerint a VII. osztályban heti 2 órában az iskolaorvos tanította. A román tantervekben két osztályban is oktatták. A bécsi döntés utáni négy évben viszont hiányzott a tantervekből. Sorrendben Veress Lajos,Tompa János és Márkos György töltötték be az iskolaorvosi tisztséget. Róluk bővebben is szó lesz a kollégiumi kórháznál. Időnként még bevezettek gyakorlati órákat önként jelentkezőknek. 1909- től 1911 -ig Gergely István asztalos- és esztergályos mester tanított fa-kézimunkát heti 3 órában délutánonként. 1925-től 1927-ig Lászlóczky István asztalosmester 71 Anyakönyv 289-300.; Benczédi Pái: László Gyula. Évkönyv 1941-42.3-4.; A kolozsvári sportélet életrajzi gyűjteménye (1818- 1918). Gyűjtötte Killyéni András. Kolozsvár, 2006.84.
