Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gál Kelemen: Az óvári iskola
20 AZ ÓVÁRI ISKOLA (GÁL KELEMEN) volt, hogy a német nyelv ne szűnjék meg, ami megtörtént volna, ha magyar iskolamesterek lettek volna. Mert előbb nem volt egy magyar mester sem, hanem 1528-ban per tumultum választottak egyet, Tordai Jánost (J. Thorenburger), aki később Fejérvárt kanonikus lett. De ezt nem akarják tovább tárgyalni, habár látták, hogy gyermekeik gondviseletlenek voltak, és nem tanultak, s amellett a német nyelvet teljesen kizárták egészen a mai időig. A tized kvartájára, azt mondják, hogy azt nem ők egyedül kezelték, hanem a magyarok közül is voltak nehányan, kik akaratuk ellenére kezelték, nehány éve erőszakkal kezeikben tartották, utánuk pedig a bíró és esküdtek vették kezükbe, s a két nemzetből kettőt választottak a bevételek és kiadások elszámolására. A fejedelmi tábla - a felek előadása és bizonyítása s az okmányok alapján-1568. június 4-én meghozta ítéletét, mely a közjavak birtoklásában és közügyek intézésében a jogegyenlőséget mondja ki. Ezentúl legyen minden közös Kolozsvárt a magyarok és szászok között. Ha a mostani pap, Dávid Ferenc meghal, vagy hivatalából távozik, válasszanak magyar papot, annak halála vagy lemondása esetén szászt, s így tovább felváltva. Szász rektor után következzék magyar, azután megint szász, s így tovább. Szász rektornak magyar lektora legyen, magyarnak szász. Amelyik évben magyar a bíró, abban egyedül a magyaroké a templom, szász bíró alatt a szászoké. Az egyházi vagyon és kórház igazgatását végezze két férfi a két nemzetből, épp így a kapuk kulcsai őrzését. A százférfiakat ezután ne közösen válasszák, hanem külön, 50-et a magyar, 50-et a szász; azok aztán 6-6 esküdtet neveznek ki. A bírói hivatal is így változik magyarok és szászok között. A kolozsvári katonaság háború idején, minthogy egyenlő jogokkal egyenlő kötelességek járnak, fele-fele részben magyarokból és szászokból álljon. Adófizetés és szolgáltatások vagyon szerint. A kolozsvári templomper ily módon való eldöntése gyökeres változást hozott a városnak nemcsak közigazgatásába, hanem lakosainak nemzetiségi viszonyaiba is. A szászok világi főhatósága, a szász egyetem kötelezővé tette az egész szász nemzetre már 1550-ben Honterus egyházi rendszabását (Reformatio ecclesiarum Saxonicarum [A szász egyház reformációja]), mely a lutheri vallást írja elő úgy, hogy a vallás erődje lett a fajnak, s a fajjal való ezen kapcsolat állandó támasztója volt a vallásnak. Ez a szellemi kötelék és kapocs egységbe forrasztotta a szászságot. Kolozsvár német lakossága, amely Dávid Ferenc vezetése alatt a lutheranizmusról a kálvinizmusra s majd az unitárizmusra tért,„nemsokára népileg is elgyökértelenedett és a magyarság felszívta".14 A szász egyetemnek az a határozata, mely kimondotta, hogy minden szászváros egy valláshoz tartozzék, messzekiható jelentőségű, mely évszázadokra rányomta bélyegét az erdélyi lutheránus német egyházra. És bizonyíték is, hogy az erdélyi szászok már a XVI. században erős faji öntudattal voltak telítve. Az evangélikus egyház volt az összekötő kapocs, a politikai egység szilárd kapcsa, a nyelv és nép tulajdonképpeni védelme 14 Dr. Kari Bell: Das Deutschtum im Ausland. 66-6/.
