Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - II. Főgimnázium
206 AZ UNITÁRIUS KOLLÉGIUM A XX. SZÁZADBAN CúAAL GYÖRGY) kolozsvári Római Katolikus Főgimnáziumba, s 1873-ban áttérve az unitárius vallásra választották meg a kollégiumba. Itt 1891-1893 között igazgatói tisztséget is betöltött. Sokféle tárgyat tanított 47 éves pályája során, bár nem volt egyetemi képzettsége. 1888-ban vizsga nélkül kapott állami diplomát. A századfordulón már a görög volt az egyetlen tantárgya, aminek tudását igen szigorúan megkövetelte.43 Fiatalabb kartársa volt Perédi József {1862-1902), a ritka kolozsvári születésű tanárok egyike. Ptacsnik Mihály sétatéri főkertész és a lengyel unitárius Sniczki Zsuzsanna fia, 1880-ban végez az Unitárius Kollégiumban, s 1881-ben tér át az unitárius hitre. A kolozsvári egyetemen szerez görög-latin szakos diplomát 1886- ban, még Brassait is hallgatja. 1883-1886 között óraadó, majd 1893-tól rendes tanár a kollégiumban, néhány cikke is megjelenik. Betegség miatt 1901. március 1-jétől kényszerül nyugdíjba.44 A harmadik klasszika-filológus Gálfi Lőrinc (1865— 1943). A kollégiumban tanul, majd itt végezi a Papnevelőt 1889-ben, három évet Oxfordban tölt teológiai tanulmányokkal, utána a kolozsvári egyetemen szerez 1897-ben tanári oklevelet. 1892-től óraadó, 1894-től helyettes, 1897-től rendes tanár, Ulár halála után ő veszi át a görögöt. 1909-ben teológiai tanárrá választják, azután csak óraadóként angolt tanít. 1903/4-ben Kliment Jenő, 1904/5-ben Péter Lajos tanárjelölt oktat klasszika-filológiát, majd 1904 őszén a magyar-latin szakos Kovács Kálmán (1883-1952) helyettesként kerül a tanszékre. Kovács János korábbi kollégiumigazgató fia, Kriza püspök unokája, az egyház és az iskola mindenese. 1907-ben választják rendes tanárnak. 1919-ben a püspök maga mellé rendeli tikárnak, 1922/23-ban újra tanít, aztán titkár 1930-ig. 1934-ben áttelepszik Magyarországra. Szükség esetén magyart, történelmet, földrajzot is tanított. Az iskola szempontjából szerencsésebb volt Perédi tanszékének betöltése. Markos Albert (1878-1949) a kolozsvári kollégiumban végzett 1896-ban, majd a kolozsvári egyetemen szerzett magyar-latin szakos diplomát, de már 1898-tól óraadó volt a kollégiumban. 1900-tól helyettes tanár, 1903-ban választják rendes tanárrá. Négy évig katonáskodik az I. világháború idején, majd folytatja a tanítást, egy ideig a teológián tanul, leteszi a román nyelvvizsgát, 1929-től a kollégium könyvtárosa. A román törvények szerint 1939. szeptember 1-jétől nyugdíjazzák, de a bécsi döntést követően még 1942 szeptemberéig tanít. Akkor végleg nyugdíjba vonul, és Székelykeresztúrra költözik. Ő korszakunkban a leghosszabb ideig tanító: 43 évi szolgálatából 42 e századra esik.45 Tankönyvíró munkássága jelentős: 1922-ben, 1924-ben és 1929-ben jelentek meg a romániai magyar diákoknak szánt latinkönyvei. Tanulmányt írt Nagyajtai Kovács Istvánról, s magyarra fordította Kolozsvár 1734-es leírását, valamint KénosiTőzsér János és Uzoni Fosztó István kéziratos 43 Anyakönyv W-W.; Pálffi Márton: Ulár Pál. Értesítő 1902-903.13-19. 44 Anyakönyv 231-239.; Gál Kelemen: Perédi József. Értesítő 1900-901.13-16. 45 Anyakönyi 309-321 :,Márkos Albert. [Átvéve az Unitárius Közlöny 1942.10. számából] Értesítő 1942-43.3-4.
