Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - II. Főgimnázium
196 AZ UNITÁRIUS KOLLÉGIUM A XX. SZÁZADBAN (GAAL GYÖRGY) 1925 folyamán két alapvető törvény nyert szentesítést, mindkettő alapjában érintette a romániai magyar iskoláztatást. Az alig jelentett problémát, hogy megszűnt a IV. osztály végén az abszolváló vizsga, s helyette ősszel az V. gimnáziumba felvételizni kellett a diákoknak. Az osztályokat sikerült betölteni. A középiskolai tanulmányokat záró vizsgát szabályozó törvény azonban országos visszhangot keltett: 1925. március 7-én hirdették ki a bakkalaureátusi törvényt, s már abban a tanévben alkalmazták. Az addigi engedékenyebb érettségi vizsga helyett most egy igen szigorú, francia mintájú vizsgát vezettek be. Ezen idegen tanárokból álló és egyetemi professzor vezette bizottság előtt a jelölteknek román nyelvből és irodalomból, Románia történetéből, földrajzából és alkotmánytanából, valamint egy modern nyelvből kellett románul, s két, az osztály profiljának megfelelő tantárgyból - kívánságra - magyarul vizsgáznia, egyes tárgyakból írásban is. A megszerzett bakkalaureátusi diploma feljogosított az egyetemre való beiratkozásra. A külföldön szerzett diplomákat honosítani kellett. A gyors bevezetés miatt a román fiatalok sem tudtak kellően felkészülni, így 1925-ben 41, 1926-ban 49, 1927-ben 47 %-os volt az országos átmenési arány. A magyarság eredményei egyenesen lesújtóak voltak: az első nekifutáskor a katolikus fiatalok 84, a reformátusok 91, az unitáriusok 96 %-a elbukott a megpróbáltatáson.4' Erre a felekezetek összefogva hathetes előkészítő tanfolyamokat szerveztek nagyobb iskolaközpontokban, úgyhogy az őszi vizsgák alkalmával még néhányan átmentek. Az unitárius tanintézet is a gyengén szereplők közé került. A törvény hatása előre látható volt: az elbukott magyar fiatalok tucatjai választották az expatriálást, s szereztek Magyarországon érettségi diplomát, de azt már csak ott hasznosíthatták. Mások meg lemondtak a vizsga letételéről, s így nem mehettek egyetemre. Ennek következtében az 1930-as évekre jelentősen csökkent a romániai magyar értelmiség száma. A másik 1925-ös törvény adta meg a kegyelemdöfést a magyar felekezeti oktatásnak. Április végén válik ismertté a magánoktatásról szóló törvénytervezet. A magyar felekezetek addig azt remélték, hogy lesz egy külön törvény a felekezeti oktatás rendezésére. Most egyszerre azt kellett látniuk, hogy valamennyi tanintézetük magánintézetté nyilvánul. Megindul a küzdelem a törvénytervezet ellen vagy legalább módosításáért. Május 6-án a három egyházfő (gróf Mailáth Gusztáv katolikus, Nagy Károly református, Ferencz József unitárius püspökök) és a főgondnokok aláírásával a genfi Nemzetek Szövetségénél tesznek panaszt. Május 14-én mindhárom egyház közgyűlést tart, melyen helyeslőleg elfogadják a panasz szövegét. Szeptemberben még egy pótbeadványt is Genfbe küldenek. Erre a román kormány visszavonja a törvényjavaslatot, tárgyal az egyházakkal, s november 6-án egy 19 pontból álló egyezség születik a törvény szövegéről. Az egyezséget - magyarázó 41 41 Gál Kelemen: Anghelescu miniszter vetése. Keleti Újság, 1925. nov. 8.
