Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - II. Főgimnázium
1 84 AZ UNITÁRIUS KOLLÉGIUM A XX. SZÁZADBAN (GAAL GYÖRGY) Iáiból. Már nem a diákokból álló esküdtszék ítélkezik a vétkesek felett, hanem a tanári kar. Nincs szó benne temetési kivonulásról, temetési díjakról, viszont előírja a kötelező tisztálkodást, az orvosi vizsgálatot. A napi időbeosztásnál különbséget tesz a nagyobb és kisebb tanulók közt. Bevezeti az elemi osztályokért felelős tanvezető tanár megbízatását. Megszűnik a magántanítás intézménye is, vagyis az a régi módszer, hogy a kisdiákokat felsősökhöz osztották be, akik segítettek ennek a tanulásban, miközben maguk is ismételték a tananyagot. Ez az utolsó átfogó szabályzat a főgimnázium, elemi és segédintézményei részére. 1910/1911-ben az igazgatóság tárgyalt az iskolai törvények revíziójáról, de ezek nem kerültek jóváhagyásra, s 1923-tól már a román állami rendtartást kellett bevezetni, úgyhogy tárgytalanná vált egy átfogó törvény hozása. Viszont az internátus, konviktus, kollégiumi kórház és orvos részére még készítettek szabályzatokat. (A megfelelő helyen ismertetjük őket.) ______ 5 _ IGAZGATÁS, ÁLLAMI FELÜGYELET, 1 ÉRTESÍTŐ A kollégium ÉLÉN - mint láttuk — az igazgatóság állt, mely a századfordulón már alig-alig foglalkozott a Papnevelő ügyeivel, mert azokat a külön intézeti bizottság rendezte. Az igazgatóság többnyire havonta ülésezett, szükség esetén gyakrabban. Békés időkben rendszerint 18-22 alkalommal ültek össze tanácskozni. Ezeken a tanácskozásokon az előadó-igazgatón és a jegyzőn kívül néha részt vett valamelyik felügyelő gondnok (ilyenkor ő elnökölt), két-három teológiai s öthat kollégiumi rendes tanár. Az igazgató ismertette a kapott átiratokat, utasításokat, megbeszélték azok teljesíthetőségét. Tárgyaltak a felmerült nehézségekről, s ha nem tudtak dönteni, az ügyet az EKT elé terjesztették. Ók döntöttek minden évben a tanárok besorolásáról, órabeosztásáról. Javaslatot tettek a helyettesek és óraadók alkalmazására, intézkedtek a helyettesítésekről. Beosztották a vizsgákat. Fegyelmi ügyekben bíráskodtak. Valójában minden nagyobb horderejű dologban az EKT jóváhagyását kellett kérniük. Korszakunkban az igazgatói tisztséget a következő tanárok viselték: Gál Kelemen (1900-1925), Borbély István (1925—1928), Gálffy Zsigmond (1928-1944), betegség miatt helyettese: Benczédi Pál (1941. július—1942. január); igazgatóhelyettes: László Tihamér (1942-1944, az igazgatót is helyettesíti: 1944 február-június); Hadházy Sándor (megbízott: 1944 október-1945 január); Bodor András (megbízott: 1945-1947; 1947-1948). Az igazgató az igazgatóságon keresztül az EKT-nak és a Főtanácsnak, mint az egyház vezető szerveinek volt alárendeltje. Az igazgatót az EKT javaslatára a Főtanácsi ülésen választották. Az 1920-as évekig a felügyelő gondnokok is ak-
