Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gál Kelemen: Az óvári iskola
FEJEZETEK A KOLOZSVÁRI UNITÁRIUS KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉBŐL 1 5 9.), hogy a plébánosnak a kellő tiszteletet adják meg. Úgy látszik, hogy a vallási vita annyira szenvedélyessé vált, hogy a kellő tisztelet megtagadásáig fajult; sőt állásaik elhagyásával is fenyegetőzhettek, mert egyik tanácsi határozat inti őket, hogy hivatalukat ne hagyják el, hanem folytassák, s miután ismételten hiába szólítják fel őket, másokkal töltik be helyüket. így végül Dávid-párti papok kerülnek minden szószékbe. Ekkor még nincs szervezett egyház. 1566-ban a magyar egyházak hitvallása itt Erdélyben és a Tisza mindkét oldalán még kálvinista. Dávid és követői ekkor már unitáriusok, de szervezett unitárius egyház, sőt egyházközség sincs még. Mikor Dávid-párti papok kerültek a kolozsvári szószékbe, erős vallási viszály tört ki a magyar és szász polgárság között. A szász papok azt kezdték bizonyítgatni, hogy a piaci templom az övék, a plébános közülök választandó. A főtemplomot és az azzal járó jövedelmet akarták maguknak biztosítani. Dávid Ferenc ellen olyan nagy volt a haragjuk és ingerültségük, hogy 1568 elején (febr. 6.) halállal fenyegették. Az ügy végre a királyi törvényszék elé került, melynek döntése 1568. jún. 13-án hirdettetett ki. A döntés lényege az, hogy a templom használatát, s az iskolában a tisztségek viselését megosztja: a plébánosi tiszt a két nemzet között közös: a szász plébános után magyar, ezután szász következik. A főtemplom a magyar bíró hivataloskodása alatt a magyaroké, szász bíró idejében a szászoké. így osztatik meg az iskola is: magyar rektor után szász következik, szász után magyar. Magyar rektornak legyen szász lektora, szásznak magyar. A templomhoz tartozó vagyon szintén közös. A királyi törvényszék e döntése nagyfontosságú. Mert, ha az egyházközség és ennek vagyona oszthatatlan, ha közös a templom, akkor nem lehet külön egyház. A szászok „kénytelen-kelletlen” - mondja Pokoly - unitáriusok lettek, mert nem akartak mindent elveszíteni. Heltai sokáig vonakodott, de 1569-ben megbánva „vastag tévedéseit", unitáriussá lett, s újból elfoglalta lelkészi állását az év második felében. Ezzel a kolozsvári egyház elveszítvén kálvinista jellegét, teljesen unitáriussá lett. S minthogy ez a változás a királyi törvényszék 1568. jún. 13-i döntésében nyert alapot, az 1568-ik évet lehet és kell a kolozsvári unitárius egyházközség keletkezési évének tekintenünk. Ezek után most már felelhetünk arra a kérdésre, hogy mikor lett a kolozsvári főiskola unitáriussá? Mindenekelőtt jegyezzük meg: ez a kérdés nem azonos azzal, hogy mikor kezdődött az unitárizmus Erdélyben? Ez utóbbi kérdésre felelve Jakab Elek Dávid Ferenc emléke című művében az unitárizmus kezdetét 1560-ra teszi, Kanyaró 1566-ra8. Ferencz József a Kistükörben, Boros a Pallas Lexikonban „Unitárius vallás"címszó alatt az utóbbit fogadták el. Pokoly9 szerint„minden bizonnyal az 1564/65. év volt az az idő, mikor Blandrata Dávidot beavatta a maga tudományába... Dávid 1565-ben már Blandratista volt." 8 Unitáriusok Magyarországon. 1891.45. 9 l.m. 1.184.
