Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - I. Unitárius Teológiai Akadémia
1 54 AZ UNITÁRIUS KOLLÉGIUM A XX. SZÁZADBAN (6AAL GYÖRGY) épületben. Eddig egy sarokban volt valamennyi helyiségük, most már két szinten gimnáziumi termekkel vegyes társbérletbe kerülnek. Az első világháború idején annyira leapad a hallgatók száma (5-6), hogy 1916-ban az egyik dolgozószobát tanteremmé alakítják. 1919-ben újabb változás következik be a helyiségekben. Megnyílik az Unitárius Leányotthon, s részére pont az északnyugati szárny földszinti 6 teológiai helyiségét jelölik ki, lévén, hogy itt külön bejárat biztosítható. Helyette az épület különböző pontjain kap a teológia egy hálót, egy dolgozószobát, 2 tantermet és egy tanári szobát. Különben ekkor szabadul fel az épület nagy része a katonai igénybevételtől. 1922-ben az első emelet két teológiai termét is elveszik a leányotthon részére. 1924-től bonyolítja a helyzetet, hogy az új szabályzat szerint a főiskolai és egyetemi hallgatók szintén a teológiai bentlakásban kapnak szállást. Az 1920-as évek végén ismétlődik a panasz, hogy a teológia elhelyezése rossz, minden „megmozdulásnál", átrendezésnél az intézet veszít, főleg azért, mert szétszóródik a nagy épületben. Az akadémiának nincs önálló otthona. 1935/36-ban egyetlen közös dolgozószobát biztosíthatnak a 27 hallgatónak. Kérik az egyházvezetést, hogy valamelyik épületébe különítse el az intézetet. 1944 márciusában Bánffy Dániel földművelésügyi miniszterhez folyamodnak: egy telek kiutalását igénylik a Rákóczi út táján, hogy arra a teológiának új épületet emeljenek imaházzal együtt. 1945-ben megint átrendezik a helyiségeket, ekkor már az I., II. és III. szinten is vannak szobáik-termeik. Két hálótermükből az egyikben a teológusok (több mint 20-an), a másikban az egyetemi hallgatók laknak. , TANÁROK 4 ÉS TISZTSÉGEIK A helyiségek És szabályzatok csak kellékek. Bármely tanintézet két meghatározó eleme a tanári kar és a diákság. A Papnevelő Intézetnek, utóbb Teológiai Akadémiának meglepően kevés tanára volt. Ez jórészt a fenntartó egyház anyagi korlátáival magyarázható. Hosszú ideig csak egyetlen rendes, teljes tanáron nyugodott az intézet, s két városi lelkész és a püspök másodállásban oktatott, néhány óra erejéig egyik-másik gimnáziumi tanár is besegített. Igaz ugyan, hogy már 1908-ban hat tanszékben gondolkodnak, de rendszerint csak négyet, néha ötöt tudnak betölteni. Korszakunk elején, az új épület megnyitásakor Boros György (1855-1941) a dékán, négyévenként a főtanácsokon újraválasztják, 1879-től ő az egyetlen teljes normás teológiai tanár, fő tárgya az ószövetségi bibliai teológia. Tanít még héber nyelvet, angolt és hittant is. 1900 szeptemberében tér vissza amerikai útjáról, ahol a Harvard Egyetemen tiszteletbeli doktorrá avatták. A cím használatát az egyház-
