Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században - I. Unitárius Teológiai Akadémia
FEJEZETEK A KOLOZSVÁRI UNITÁRIUS KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉBŐL 151 A rendtartási szakaszban szó van a más felekezetről áttért hallgatók, illetve a végzett papok különbözeti vizsgáiról. Az akadémia rendes hallgatói nem lehetnek egyszerre más főiskolának is a diákjai. Akik már valamilyen szakot végeztek, kérhetik tanulmányi idejük leszállítását 2-4 félévvel az EKT-tól. A vizsgák között az alapvizsgán és a lelkészképesítőn kívül megjelenik a különbözeti vizsga, a középiskolai vallástanári, valamint a teológiai tanári vizsga szabályzata. Ez utóbbira a jelentkezés előfeltétele lehet a legalább egyéves külföldi tanulmányozás, a tízévi gyakorló lelkészi szolgálat és szakirodalmi működés, az egyetemen megszerzett filozófiai doktorátus, a korábban elnyert vallástanári oklevél. A 30 példányban benyújtandó dolgozat legkevesebb 3 nyomtatott ív terjedelmű legyen. A szóbeli vizsga a választott szakcsoport tantárgyaira terjed ki. A szabályzat függeléke az akadémia által kibocsátható bizonyítványok és oklevelek szövege. Az új szabályzatot kísérő történelmi tanulmányában Boros György úgy véli, hogy „ez a betetőző szabályzat", mely „nagyon sok ideig nem fog változni". Az akkor már folyó világháború végkifejlete alig hat év múlva újabb módosításokat tett szükségessé. 1922-ben „kézirat gyanánt" kinyomtatják a 21 oldalt kitevő, 171 paragrafusra duzzasztott új szabályzatot, s megvitatás végett szétküldik az egyházköröknek.9 Minthogy a vélemények még késtek, az 1922 októberi Főtanács tárgyalását elhalasztotta, s csak az 1923. november 4-5-i főtanácsi ülésen fogadták el a „nyomtatott szövegre rávezetett módosításaival együtt", s elrendelték 1924. január 1-jei életbe léptetését. Nincs nyoma annak, hogy a módosításokkal együtt újra kinyomtatták volna a szabályzatot, a beérkezett véleményeket, javaslatokat megőrizte a levéltár. Az új szabályzat négy szakaszra oszlik. Az I. szakasz az akadémia szervezetét írja le. Meghatározza az igazgatóság összetételét, jogkörét és a tisztségviselők hatáskörét. A dékánt a Főtanács választja 4 évre, a jegyzőt, az önképzőköri védnököt és a könyvtárost az Igazgatóság választja a tanárok sorából évenként, s megjelenik egy új tisztség, a családfőé: a hallgatókkal való kapcsolattartásban a dékánt segíti. E tisztséget is évente töltik be. így a megszaporodott tanári kar mindegyik tagjának juthat valamilyen beosztás. AII. szakasz a tanulmányi rendre és a tantestületre vonatkozik. A tanév két féléves beosztása megegyezik az első szabályzatéval. A hat szakcsoportnál viszont módosítások történnek. A rendszeres teológiánál kihagyják a hitvallások történetét és a szimbolika teológiát: az ószövetségi csoportnál Izrael történetét, az újszövetséginéi Jézus életét és tanításait, a gyakorlati szakcsoportnál a gyakorlati Biblia-magyarázatot, a bölcseletinél pedig a logikát, lélektant, valamint az összehasonlító vallástant. Új tárgyként jelentkezik az egyháztörténeti szakcsoportnál a lelkészi és közigazgatási ügyvitel, a gyakorlatinál az egyházi társadalomtudomány és a valláserkölcsi nevelés, 9 Az Unitárius Teológiai Akadémia szervezete és szabályai. (Kézirat gyanánt) H. n., é.n. 251. A beküldött véleményei javaslatokkal egy dossziéban az Egyházi Gyűjtőlevéltárban. Vö. Varga Béla: A Teológiai Akadémia reformja. Keresztény Magvető, 1922.188— 191.
