Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Gaál György: Az Unitárius Kollégium a XX. században
ködik benne. Kolozsvár városnak egyik legszebb épülete, s tanintézeteink között fényesen állja a versenyt, az egyetemi új épületekkel is." Az új épület felavatására ünnepségsorozat keretében került sor. Szeptember 21-23. között az unitáriusokkal ünnepelt az egész város.4 A kollégium XIX. század végi megújulása idején Boros Sándor (1863-1900) igazgatta az intézetet. A kolozsvári egyetemen szerzett matematikatanári diplomát, Brassai egyik utolsó tanítványa volt. 1887-től helyettes, 1891-től pedig rendes tanár lett, 1893-ban került az igazgatói székbe. A kor szellemének megfelelően átdolgozta az iskola szabályzatait, kiiktatott olyan idejét múlt intézményeket, mint az esküdtszék vagy a magántanítás. Ó rendezett be először tanári szobát külön tanári könyvtárral. Nemcsak fegyelmi, hanem intézményi szempontból is különválasztotta a teológiát, még önképzőkörét is önállósította. Az új épület emelésének egyik fő szorgalmazója volt.5 Hirtelen halálát követően pár hónapig Nyiredy Géza, a kitűnő természetrajztanár vezeti a kollégiumot, majd Gál Kelemenben találnak rá az elhivatott igazgatóra. Még Boros kezdi el használni a tanintézet új elnevezését. A XIX. században az Unitárius Főtanoda volt a leggyakrabban felbukkanó megjelölés, 1892-től használták az Unitárius Főiskola elnevezést, 1897-től pedig az Unitárius Kollégium szerepel az Értesítők címlapján. A névadásról azonban nem intézkedett semmilyen határozat, úgyhogy Gál Kelemen 1901 márciusában kérte erre nézve az Egyházi Képviselőtanács (EKT) jóváhagyását. Az új épület homlokzatára is már ezt a nevet írják ki. A „kollégium" megjelölés a nagymúltú, rendszerint teológiai tagozattal és bennlakással rendelkező protestáns iskolák közkeletű latinos elnevezése volt. FEJEZETEK A KOLOZSVÁRI UNITÁRIUS KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉBŐL A KOLLÉGIUM SZERVEZETE, ~ FELÜGYELŐ GONDNOKOK A XIX. század utolsó évtizedéig az egész tanintézetet egy igazgató-tanár vezette az iskolafőnök (szenior) segítségével. Ez utóbbi a diákönkormányzat vezetője volt. Munkaköre a század végén már csak a bennlakás és épület ellenőrzésére, a díjak beszedésére korlátozódott. Az új épület használatbavételekor nem kevesebb, mint hét alegysége volt a kollégiumnak, ezekből hat az épületben működött. Továbbá ott alakították ki az egyházi központot, püspöki hivatalt is. Az EKT 1903 augusztusában intézkedett a munkakörök szétosztásáról az új épület viszonyaihoz képest. 4 Vö. Gál Kelemen és Pákei Lajos írásaival. In: Értesítő 1901-902.3-76. 5 Gál fáimén. Boros Sándor (1863-1900). Értesítő 1900-901.1-8.