Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Benczédi Gergely: A piaci és a belső Magyar utcai iskola
1 30 A PIACI ÉS A BELSŐ MAGYAR UTCAI ISKOLA (BENCZÉDI GERGELY) Az igazgató mellé ugyancsak 1849-ben tanvezető tanár (pedagogarcha) állíttatott, de 1852. szeptember 1-jén e két hivatal ismét egyesíttetett. Nevelésügyi bizottság szereztetett 1842-ben, mely minden tan- és nevelésügyi kérdésben véleményt és javaslatot ad. Ennek első jegyzője Káli Nagy Elek, a későbbi főgondnok volt, kinek remek jegyzőkönyveit még most is érdekes olvasni. Kár hogy e bizottság működése az újabb időben kis körre szorult. Jóltevők emlékére minden 5-ik évben emlékünnepély tartása szintén 1842- ben hozatott be. A szabadságharc után az első ily ünnepély 1862-ben tartatott meg. Az 1848-50. években a tanítás csak a helybeli gyermekekre szorítkozott. Minden fegyverfogható tanuló honvéd lett, nagyon sok a csatatéren maradt, a kollégium épülete előbb az enyedi, járai stb. menekültek szállása, majd a honvédek s végre az osztrák katonák kórháza lett, úgyhogy csak 1850. november 1 -jén lehetett újból megkezdeni; addig hol a Redutban, hol a régi sütő- és püspök-házban nyomorogtak. E században a leggyökeresebb reformok az 1856-57. évben történtek. Az iskola az Entwurf követelései szerint rendeztetett, sok régi intézmény eltöröltetett, az eddigi 5 rendes tanári állás 8-ra emeltetett. Legfontosabb változás a gimnáziumot illetőleg a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrral 1890-ben kötött szerződés. Főhatóságunk belátván, hogy minden ereje megfeszítésével sem képes a főgimnáziumot az 1883. évi középiskolai törvény követelményei szerint rendezni, igénybe vette az országos törvény azon kedvezményét, hogy önrendelkezési joga fenntartásával az államsegélyt elfogadja. Ily alapon Erődi Béla tankerületi főigazgatóval, mint evégre kiküldött kormánybiztossal, a szerződés megköttetvén, s azt gr. Csáky Albin miniszter úr 1890. december 26-án 56.028. szám alatt megerősítvén, a 7700 frt. évi segély 1891. január 1-jétől folyóvá tétetett. A szükséglet főösszege 17900 frt., ebből 10200 frt.-ot fedez az egyház, a többit az állam. Ezért köteles az egyház az igazgatót és rajztanárt is beleértve 10 rendes tanárt tartani, egyenként 1000 frt. fizetéssel és 300 frt lakáspénzzel, vagy természetben való megfelelő lakással, az igazgatónak 200 frt. igazgatói pótlékkal, két okleveles helyettes tanárt 750 frt., tornatanítót 300 frt., énektanítót 150 frt. fizetéssel, továbbá két iskolaszolgát, gondoskodni a könyvtár és tanszerek gyarapításáról s az iskola egyéb vegyes szükségleteiről. Az újonnan alkalmazott rendes tanárok két évi próbaidőre alkalmaztatnak 800 frt. fizetéssel és 150 frt. lakáspénzzel, de próbaéveik szolgálati éveikbe beszámíttatnak. A 10 rendes tanár közül ötöt az egyház választ, ötöt pedig nyilvános pályázat útján a tanári testület, és az E. K. Tanács meghallgatása után, a VKM nevez ki. A helyettes tanárok, torna- és énektanítók alkalmazása az egyház joga. Wlassics Gyula vallás- és közoktatásügyi miniszter úr belátván, hogy az évi 7700 frt. segély a megszaporodott szükségletek fedezésére nem elég, a Kuncz
