Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Benczédi Gergely: A piaci és a belső Magyar utcai iskola
6 A PIACI ÉS A BELSŐ MAGYAR UTCAI ISKOLA (BENCZÉDI GERGELY) Második helyre a kolozsvári anyaeklézsiát és ennek híveit kell tennünk, akik három századon keresztül az iskolát édes gyermeküknek tekintették, érdekeit védték, ügyeit intézték, tanárait 200 éven keresztül képeztették és fizették, tanulóit pénzzel, élelemmel ellátták.38 Az anyaeklézsia után a XVII. században kiemelendők: Hídvégi Mikó Ferenc, ki a XVII. század második és harmadik tizedében különösen a Baranya megyéből jött tanulókat segélyezte, s halálakor 3500 frt-ot hagyományozott a diákok taníttatására. Mikes Mihályné Paczolai Borbára életében 2000 darab aranyat adományozott. Vargyasi Daniel István és neje, Petrichevich-Horváth Ferenc és Miklós pénzzel, gabonával és tanácsaikkal sokszor segítették ki az eklézsiát. Méltó utódaik követték, s máig is követik a buzgó elődök lelkesítő példáját. Idesorozandó Gyerőfi Györgyné Kemény Kata, ki testvér volt Daniel Istvánnéval. E vallásához hű ragaszkodásáért a jezsuiták és bérenceik által sokat üldözött, szenvedett, fiaitól is egy időre megfosztott nő 1680-tól kezdve haláláig csaknem minden évben 2-300 véka búzát, télen a szalonnát, túrót, tavasszal a bárányt szekér számra küldötte a tanárok és tanulók számára. Mákói szép birtokát is az iskolának testálta volt, de ezt katolikus vallású veje katonai karhatalommal elfoglalta. A XVII. század végéről még csak Kmita Andrásnét említem, ki az ifjúság sokoldalú segélyezése mellett, az eklézsiának 1697-ben 6748 mfrt.-on nyomdát szerzett, melyben vallásos könyveink kinyomatását - ami 1693-ig tiltva volt - csak éppen megkezdették a bekövetkezett Rákóczi-szabadságharc miatt. E nyomdát 1716-ban elfoglalták. Egyházunk néhány lelkes tagja a XIX. sz. elején egy nyomda szerzését újból tervbe vette, mi végre káli Nagy Miklós 1812-ben ígért is 500 Rfrt.-ot. Mások is adakoztak úgy, hogy 1814-ben Döbrentei Gábortól 1230 Rfrt.-on meg is vették a hat mázsa 48 fontot tevő betűket és berakták a kollégiumba, a földszinten, a később levéltárul használt kis szobába. Eleget folyamodtak aztán a nyomda felállításának megengedéséért, de ez 1818-ban a felséges udvartól is megtagadtatván, 1819-ben eladatott Török István nyomdásznak a vett áron.39 Brassai Sámuel 1848-ban újra felajánlta egynek saját költségén való felállítását, amit köszönettel el is fogadtak, de a bekövetkezett szabadságharc és országos romlás ezt is háttérbe szorította.40 38 Az eklézsia jótéteményei viszonzásául a diákok kötelessége volt a templomba és temetésre járás, ünnepnapokon és vasárnap délután prédikálás; lamentáció-éneklés húsvét nagyhéten. A nyári szünidőn 12 diáknak itt kellett maradnia, kiket azonban koszttal elláttak, és kapták a 15 mfrt. divisiót, a Szent Mihály-napi astatió jövedelmét is. 39 Lásd: Prot. G. Cons. Vili. köt. 254. 40 Lásd: Főconsist. 1848.220. sz.