Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Benczédi Gergely: A piaci és a belső Magyar utcai iskola
112 A PIACI ÉS A BELSŐ MAGYAR UTCAI ISKOLA (BENCZÉDI GERGELY) bekopogtatott a „szenior"által kiküldött két-négy diák, s a szerencsés megérkezés feletti örömének kifejezése után még áradozóbb szavakkal köszönte meg a kapott frt.-okat, melyek közös osztályra, szintén a divisio-kasszába adattak be. Lakodalmi és temetési köszöntés. A lakodalmi, keresztelési és temetési eseteket szintén az exploratorok kötelessége volt jó előre a coetusnak bejelenteni, mely illő versek írásáról és kedvező kilátás esetében ki is nyomatásáról, a lakodalomra ajándék vételéről stb. gondoskodott. Meg is volt a jó eredmény, mert a kollégium nagy kandéraiban a mendicansok 3 napig hordták az ételt-italt, s a vendégsereg dénárjai bőven peregtek a mulattató vers szavalok perselyébe.32 Virrasztás betegeknél. Ez terhes betegnél vétetett igénybe, de sok visszaélésre szolgálván alkalmuk úgy látszik 1718 után már eltöröltetett. Hagyomány és ajándék. Gyakori eset volt, hogy a végrendelkezők bizonyos összeget úgy hagytak az iskolára, hogy az temetésük után kiadatván, a diákok közt a maguk törvénye szerint osztassék ki. A Mikó Ferenc temetése után pl. 1635- ben 300 frt. osztatott ki a tógatusok között. Bethlen Ferenc temetésén 1653 augusztusában szintén 300frt;özv. Mikes Mihályné temetésekor 1679. június 29-én 73 mfrt. Az ajándék is sokféle volt,33 de legérdekesebb az, hogy a városgazdák a piacon konfiskált mindenféle sületlen ételneműt, éretlen gyümölcsöt a kollégiumba több versen küldöttek. Nincs följegyezve, hogy a diákok hideglelést kaptak volna. Munkavállalat.Jalán hihetetlennekfog tetszeni, hogy szegényebb sorsú diákjaink még 1820 körül is a szünidőkön éppen úgy mentek kapálni, kaszálni, aratni, mint az alsóbb osztályúak; pedig erre számos adatunk van. És ez a valódi„törzs hajlításkor is láb nyújtási" kör nem szorítkozott csak a kolozsvári határra, hanem kiterjedt a vidékre is, egészTordáig, Székig, Fenesig. A XVII. században Tholdalaghi András gazdag unitárius főúr egész csoport diákot vitt ki az aratásra Iklódra, s gabonával megrakott szekerekkel küldte vissza.34 Éppen így még néhány patrónus birtokos a nyári időre egy-két diákot vitt magához - úgy gondolom felügyelőnek -, kit aztán egész évi költséggel bocsátott vissza. Ezeket alumnusoknak nevezték. 32 Midőn Henter János főgondnokot 1752. június 15-én Szamosfalván eltemették, özvegye 3 napig 3-szor vendégelte meg az egész tanulóságot; pénzben is adott 8 mfrtt 19 dr-t. 1669. április 1-jén egy szőcs lakodalmát is - szokás szerint - verssel és énekkel tisztelte meg a coetus. Itt azt a tréfát engedték meg magoknak, hogy étellel, itallal jól megvendégelték, de utoljára róka húst adtak. Nagy híre lett a városon; így a diákok is megtudván, lett hadd el hadd, a szegény - meglehet ártatlan - szőcs családnak, míg a céhmester ki nem békítette. 33 A XVII. században Paczolai Kristóf, Henter Pál, Mikes Mihályné, Angyalosi Jánosné és még sokan csaknem minden évben küldenek 5-20 sajtot, 1-2 egész szalonnát, kolbászt, kenyeret, bárányt, malacot. Volt honnan megrakni a coetus négy asztalát. 1644. november 11-én Kövendi György Szentmárton napjára küld a magyar diákoknak öt fazék ételt és öt veder bort, a mendicánsoknak egy fazék ételt, egy kenyeret és egy veder bort. Fase. 1.248.; 1684. december 16-án Solymosiné, 17-én Linczegh János öt-öt asztalnál vendégelik meg gazdagon az egész ifjúságot. 34 Többek közt 1689 augusztus 4-25. között húsz diák volt Faragóban is Tholdalaghinál aratni. Fase. II. 463.
