Gál Kelemen - Benczédi Gergely - Gaal György: Fejezetek a Kolozsvári Unitárius Kollégium történetéből. A kollégium alapításának 450. évfordulójára (Kolozsvár, 2007)
Benczédi Gergely: A piaci és a belső Magyar utcai iskola
FEJEZETEK A KOLOZSVÁRI UNITÁRIUS KOLLÉGIUM TÖRTÉNETÉBŐL 101 Ezen osztályokban addig maradtak a tanulók, míg teljesen elkészültek, tehát némelyik két évig is. Ekkor léptek a filozófia- vagyis diák-osztályba, hol az első évben novíciusoknak, azután veteránusoknak neveztettek. A diákok közé való felvétel úgynevezett frekventálással történt, ami nehéz megpróbáltatás volt. Az új diáknak ugyanis, ha togátus-egyenruhás akart lenni, hat hétig egyenruhában kellett járnia. E nélkül még az ajtón sem volt szabad kimenni. Felöltözve folyton az asztal mellett ült és tanult, pontosan feküdt és kelt mindennap kétszer templomba ment, magaviseletében, járásában, beszédében kifogástalannak kellett lennie. A hat hét leteltével az egész diákság, a tanárok s később az esküdtek előtt vizsgát tett a kátéból és görög nyelvből, melyre következett a bírálat és az anyakönyvbe sajátkezűleg beiratkozás. Szavazat döntötte el, hogy az illető felszabadul-e vagy ismétel. Ez fontos volt, mert felszabadulása előtt senki sem részesülhetett jótéteményben. A bőbeszédű fecsegőre nézve szilenciummal súlyosbították az ismétlést (ti. a frekventálás alatt senkihez sem volt szabad szólnia). Némely hibákért a veteránusoknál is frekventálás volt a büntetés, melynek kiállása után kidolgozott latin orációval, vagy Cicerónak e végre kijelölt és betanult beszédének hibátlanul elmondásával kellett az illetőnek az egész coetus előtt felmentést kérni. Ezután az új diák első éves egyenruhás,„togatus" lett, s mint ilyen, tanult logikát, metafizikát, algebrát és görög nyelvet, melyekből rendre sikeres vizsgát tévén, a következő évben a„veteránusok"közé lépett. Mind az al-, mind a felsőosztályok bevégzése után minden tanulónak beszéddel kellett az előbbi osztályból kibúcsúzni, s a következőbe a felvételt kérni.20 Az egyenruha a XVII. és XVIII. században volt: fekete nyakkendő, magyar csizma, sötétkék színű posztónadrág, mellény, dolmány, bárányprémmel szegélyezett, szárközépig érő mente (tóga) és süveg. Minden darabnak meg volt szabva színe, hossza, gomb, csattok nagysága. A diákok fülközépig érő hosszú hajat viseltek.21 Úgy az egyenruha, mint a frekventálás módja 1848-ig sok változáson ment keresztül.22 Egyebeket mellőzve csak azt említem meg, hogy a süveget a nagy 20 Ily szónoklatot tartott 1654. március 9-én az 1653. augusztus 6-án Kercseden eltemetett Bethlen Ferenc buzgó unitárius főúr két fia: Farkas és Gergely, továbbá V. Dániel István és R Horváth János is. 21 A hosszú haj levágása miatt sok baj volt. A néhai Laborfalvi Benke Róza Jókai Mórné atyjáról téves az az állítás, hogy az enyedi kollégiumból a hosszú haj levágatása miatt kicsapatott, Benke József sohasem tanult ínyeden; hanem a kolozsvári unitárius kollégiumban, mint a kálnoki unitárius mester fia. Igaz, hogy a hajlevágásért többekkel együtt őt is megbüntették 1804-ben, de nem ezért hagyta el a kollégiumot, hanem azért, mert őt mellőzve Molnost küldték akadémiára. A kurta hajat a zsinati főtanács 1807. július 2-án a diákok kérésére valahára megengedte. (Prot. Gen. Cons. VI. 215.1.) A pantalló viselete 1842-ben engedtetett meg, mikor az övét eltörölték. 22 A Főtan 37-1784 szám alatt a frekventálás alatt a mente és süveg folytonos hordását törölte el.
