Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
81 — a holt latin használata azt mutatja, hogy a nemzet nem érte el még a felvilágosodás fokát s nem veszi észre és tűri, hogy olyan nyelven kormányozzák, melyet nem ért. A többi mívelt nemzeteknél a latint a közügyekből már száműzték s csak Magyarországon, Erdélyben és Lengyelországon tartják még. De — kérdhetjük — miért nem rendelik el a magyart? Mert az országban a német, szerb, tót és román nyelvet annyian beszélik, hogy a magyart nem lehet közösnek mondani. Mennyi kényelem származik abból, hogy az országban csak egy nyelv használtatik, a részek szorosabban összekapcsoltatnak, a lakosok a testvériség közelebbi kötelékeivel köttetnek össze, mint Francia-, Angol- és Oroszország példái mutatják 1 S a magyaroknak is mekkora előny, ha csak egy nyelvet kell tudniok s mégis hivatalt kaphatnak 1 Ezután előírja, hogy mely hivatalok mely időtől fogva tárgyalnak és leveleznek németül s mely időtől nem kaphat hivatalt az, aki nem tud németül s végűi: „a latin iskolákba nem vehető fel olyan gyermek, aki németül olvasni és írni nem tud“. A király hangsúlyozza, hogy „érett megfontolás és teljes meggyőződés után“ adta ki e rendeletet „a magyar nemzet kényelmére és becsületére“, nem pedig azért, hogy a nemzeti nyelveket kiirtsa, vagy hogy a különböző nemzetek anyai nyelvüket, ne használják, vagy hogy saját maga kényelmét szolgálja. Es e terv végrehajtásától semmiféle előterjesztés nem fogja elriasztani.3 A gubernium utasításul adja, hogy a jövő iskolai év elején a németül beszélő s a latin iskolák 1. osztályába felvett tanulókról kimutatást kell felterjeszteni. E rendelet ellen számos vármegye tiltakozott, Jakab Elek szerint a reformátusok is hosszabb ideig vonakodtak életbeléptetni, mert nagybb számuk s hatalmas főuraik nagyobb ellenállásra bátoríthatták. Ez tévedés, mert ellenállásuk nem ennek a rendeletnek, hanem a Norma Régiónak szólott, amint Török István többször idézett művében olvassuk. Sőt Pokoly szerint a németet nem felségrendeletre, hanem hasznos volta miatt már korábban kezdik tanítani. Ezt a rendeletet minden vonakodás nélkül végrehajtották. A ref. főkonzisztórium már 1784 aug. 8-ról megrendelte, hogy a kollégiumi elöljáróság alkalmazkodjék a királyi parancsolathoz. Az I. osztálybeli német tanító mellé még két más tanítót alkalmaznak a felsőbb négy osztályban, hogy minden nap egy órán tanítsák a németet, (id. m. 320. 1.). Mi is végrehajtottuk. A végrehajtás úgy történt, hogy a latin iskolába menőknek az eddigi latin helyett a magyar nyelv tanítását rendelték el, ebből az osztályból mentek a tiszta német osztályba, ahol olvasni s írni tanultak s mikor vizsgáztak, 3 Uzoni—Fosztó: id. m III. 950—953. 1. Dr. Gál Kelemen : A kolozsvári unitárius kollégium története, 11. 6
