Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
78 ségesnek látja a szépének (harmonia) tanítását „visszaállítani“, „ami főiskolánkban mindég fenn is állott“, de a közelebbi két év alatt a tanulók pontatlansága s Székely Albert köztanító (1—2. el. o.) eltávozása miatt teljesen megszűnt. Megbízzák Berde igazgatót, hogy Csehivel egyezkedjék s tegye meg a szükséges intézkedéseket. De az egyezség — úgy látszik — nem sikerült s 8-án énektanitóul Göncz Mihályt terjesztik fel. 1857 nov. 12-én felhívja az E. K. T. az igazgatóságot, hogy „nemcsak a templomi, hanem a mesterséges éneklés és orgonálás kellő terjedelemben tanítása végett orgonaszerzésről intézkedjék. Kovácsi igazgató jelenti, hogy intézkedett már, hogy a mintegy 40 tanuló hetenként 3 órai oktatást vegyen az éneklésben és a tanulók maguk díjazzák a tanítót havi 14 ezüst forinttal. Megbízzák, hogy az orgonára kérjen be költségvetést. 1858 okt. 7-én Kovácsi igazgató jelenti, hogy a vallásos ének tudása és ismerete mindinkább hanyatlik. Azért úgy intézkedett, hogy a felosztályúak és theologusok közül azok, akik harmóniára nem járnak, járjanak kötelezően heti egy órán énekre. A mesterséges énektanítást is életbeléptette, de az önként ajánlkozók nincsenek annyian, hogy az egyenként egy hóra fizetett 10 p. krral tanítót lehessen fogadni, tehát pótolni kellene a közpénztárból. Az énektanítás ilyen módon sehogy sem akart sikerülni s ezért 1859 jul. 18-án az igazgató javaslatára visszaállítják azt a régi szokást, hogy a tanítást a helybeli kántor végezze, az elemi iskolában és 1 g. o.-ban a segédkántor, a többiekben a rendes kántor. 1861 nov. 30-án Kovácsi igazgató javasolja, hogy az orgonatanítást iskolai tanítóságra készülő ifjainknak legcélszerűbben a Konzervatóriumban végezhetné Ruzitska úr, a költséget egyes hilrokonok s a közpénztár fedezné. Kiválasztanak 8-at s ezek év végén vizsgálatot tenni kötelesek. Végre elkészülvén az iskola orgonája, az E. K. T. 1860. 272. sz. a. az orgona tanulását a theologusokra nézve kötelezővé tette tandíj mellett. A tandíjat 1869/70 szept. 1-től megszüntette, az orgonálás tanulását a gimnáziumi tanulóknak is megengedte. Már a téli vizsgálatokon többen dicséretes előmenetelt tanúsítottak (Kér. Magvető, 1870. 154.). 1870 szept. 18-án (E- K. T. 318. sz.) a harmonia tanulását is kötelezővé tette a IV. g. o.-tól kezdve az alkalmas hanggal rendelkezőkre nézve úgy, hogy a IV. gimn. osztályon alul levők és a theologusok közül is, kiknek tetszik, járhatnak. A tandíjat itt is megszüntette. Az 1871. évi törvények szerint temetésre halotti énekes könyvvel ellátva kell megjelenni. A harmonia temetési díja 10 írt, mely év végén a harmonisták között egyenlően osztandó el.
