Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégium története (1568-1900) 2. (Kolozsvár, 1935)
VI. rész: A kollégium szervezete, oktatás, önképzés, felszerelés
66 Ez volt a ref. lelkészképzés módja a század második felében. Foglaljuk össze a legfontosabb mozzanatokat. 1871-ben az enyedi zsinaton utoljára kérdik ki a felszentelendő papokat nyilvánosan a papi pályára tartozó legszükségesebb tudományokból. 1869-ben Enyeden 3 éves a tanfolyam, 1874-ben már 4 éves. 1854-ben az ideiglenesen Kolozsvárt működő „erdélyi ev. ref. nagyenyedi papnövelde“ 4 tanárral működik. 1884-től kezdve a papnevelő intézetek theológiai akadémiák. Az E. K. Tanács, megkötvén a főgimnázium segélyezésére vonatkozólag az állammal a szerződést s azt ezzel a fejlődés útjára indítván, végre sort keríthetett arra is, hogy figyelmét a papnevelő intézet ügyeire és fejlesztésére fordítsa. Már nagyon ideje volt, mert ennek ügye évtizedek óta mozdulatlanul vesztegelt. A 19. század utolsó tizedében aztán majdnem évenként a fejlődésnek több jelentős mozzanatát jegyezhetjük fel. A „papnöveldédnek igazgatás szempontjából nincs önállósága. Igazgatója a kollégium igazgatója. A theologiai tanulók együtt laknak a gimnázistákkal, szobafőnökök, magántanítók, szükség szerint egy részük köztanító is. Anyagiak tekintetében előnyös, de az önálló tanulmányozás és szakkiképzés szempontjából a helyzet már-már tarthatatlan. Azonos törvények alatt élnek a gimnázistákkal. Az önállóságra való törekvésnek első jele az, hogy az Értesítőben az 1894/95. iskolai évben saját címe alatt külön fejezetben lép a nyilvánoság elé. De ez a viszony az 1896. millenáris esztendővel megváltozott. Ebben az évben az intézet új szervezetet nyert. A következő 1897/98. iskolai évben létesült a kapcsolat az egyetem filozófiai karával. És a század utolsó évében, 1899/900-ban a hároméves tanfolyam négy évre szerveztetett oly módon, hogy a negyedik ú. n. „szigorló év“ rendes tanévvé tétetett. Az 1896. évi Főtanács 64. sz. határozata megállapítja Az unitárius vallásközönség papnevelő intézetének szervezetét és rendszabályait. Eszerint az intézet külön igazgató, a dekán alá kerül. Főfelügyelője, a gyűlések és tanácskozások elnöke a püspök, helyettese a dekán, kit évről-évre választanak. 1910- től kezdve a választás 4 évre történik. A szabályzat újra alkotja a vizsgálatok rendjét is. A vizsgáló bizottság egyben a másodfokú fegyelmi bizottság. A dekán havonként tanári értekezletet hív össze. A felvett tanuló indexet kap, semmiféle iskolai díjat nem fizet. A III. éves hallgatók és szigorlók beiratkozhatnak a tudomány-egyetem bölcsészeti fakultására. Az intézet külön pecsétet kap e körírattal: Unitárius papnevelő intézet Kolozsvárt. A következő évben az egyetem filozófiai fakultásával való kapcsolat létesült. E kérdésben a tanári kar javaslata az volt, hogy a filozófia, egyetemes egyházjog, jogtörténelem és peda-
